gróf Károlyi Lajos: Élmények visszapillantások - Fejér Megyei Levéltár közleményei 25. (Székesfehérvár, 1998)

Gyermekkor - Nagymágocs, Telkibánya

Gyermekkor - Nagymágocs, Telkibánya A családi szájhagyomány úgy őrizte meg, hogy 1924. május 10-én Nagymágocs fölött tiszta és felhőtlen volt az ég. Ezen a napon születtem kora reggel, nagyszüleim Csongrád megyei, mágocsi kastélyában, a kastély nyugati szárnyának egyik szobájában, egy orvos és egy bába asszisztenciája mellett. Ezen eseményről elsőként Anselme, nagyapám francia szakácsa tudósította kirobbanó örömmel a kastély személyzetét; hatalmas, kopasz fejét izgatottan préselte át a vendég lakosztályok folyosójára nyíló kis, úgynevezett tálaló ablakán. Anselme izgalma talán azért nem volt alaptalan, mert a szülőszobából kihallatszó gyereksírás az első unokától származott, aki valóra váltva szüleinek és nagyszüleinek titkos reményét; fiúnak született, annak minden következményével. Nagyapámnak, Károlyi Imrének aznap éppen Pesten volt dolga. Születésem hírére minden ottani tennivalóját azonnal abbahagyta. Bugatti kocsijával a 180 kilométeres utat - az akkori viszonyok között kivételes teljesítménynek számító iramban - alig két óra alatt tette meg. Családom közel ezer éves múltra tekinthet vissza. Ezer esztendő egy nemzet életében is igen nagy idő, egy családéban pedig még nagyobb. A Károlyiak jogos büszkeséggel vallhatják, hogy a honfoglalás korában őseik hódították meg a Nyírséget és a Szamos melletti földeket, amelyek azután birtokaikká váltak. Ott, Kaplonyban alapították meg Szent Márton tiszteletére azt a monostort, amely 1945-ig a család fő temetkezési helyéül szolgált. A genealógusok a nemzetség hites ősének Józsát (1150-1180) tekintik, az ő unokája és dédunokája vette föl a talán jelzőként értelmezhető, „Ördög" melléknevet. Az írásos emlékekben Józsa dédunokájának második fia, Simon szerepel először Károlyiként (de Karul) 1320 körül. A levéltárak latin nyelvű okmányai már I. Lajos király idejéből arról tanúskodnak, hogy a Károlyiak különféle kiváltságokat, pl. vásárjogot, pallosjogot kaptak, s a család egyes tagjai Zsigmond és Mátyás király uralkodása alatt mint a Sárkány-rend vitézei szerepelnek. Az ősi, nagykárolyi kastély keletkezésére az Anjou-kori idők homálya borul. Az épület az 1480-as években kezdett várkastéllyá bővülni, a