Nekem szülőhazám (volt)... - Fejér Megyei Levéltár közleményei 24. (Mór - Székesfehérvár, 1998)

Nekem szülőhazám (volt)

lakosságcsere-egyezmény. 1945 tavaszától Fejér megyében is németellenes közhangulat uralkodott. Különösen azon falvakban, ahol jelentős volt a német nemzetiségűek lélekszáma, s ahol a II. világháború esztendei alatt zászlót bontott a Volksbund. Ugyanis a Volksbund der Deutschen in Ungarn községi szervezeteinek létrejötte erőteljesen szembeállította a magyar és német lakosságot, de konfrontálódott a Volksbundba tömörült németség a szövetségen kívül maradt, annak ideológiájával, tevékenységével egyet nem értő német nemzetiségűekkel is. Fejér megyében a török kiűzése után megjelenő német ajkú telepesek és utódaik több mint két évszázadon át jelentősebb konfliktus nélkül éltek magyar környezetben; a történelem jelentős átalakulásának időszakait a legtöbb esetben a közös sors vállalásával élték át. Most az újabb sorsforduló, amely a demokratikus átalakulás lehetőségét is magában hordozta, egyetemlegesen kitaszított nemzetiségnek nyilvánította a németeket. Az 1938-ban megalakult Volksbund a Bakony és a Vértes falvaiban, Fejér megye gabona- és erdőövezetébe települt németségre terjesztette ki befolyását. Ezen térségben, zömében a Móri és a Váli járás 12 településében tömörült a Fejér megyei németek nagy többsége. A Székesfehérvári járásban csupán egy község, Nadap, s a mezőföldi térségben is egy, az 1811-ben benépesített Hercegfalva volt zömében németek lakta település. Négy esztendő alatt - 1939-től 1942-ig - épültek ki a Volksbund Fejér megyei szervezetei. 1939-ben Vértesacsán, 1940-ben Móron és Pusztavámon, 1941-ben Bakonysárkányban, Bakony kútiban, Balinkán, Diósdon, Etyeken, Gánton, Hercegfalván, Isztiméren, Száron, Újbarokon, Nadapon és Vértesbogláron. A Volksbund befolyása nemcsak az említett községekben érvénye-