Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A közigazgatás átszervezése
a testületnek Fiáth Ferenc, Sárközy Kázmér és Zichy Ödön sem, aki a május 1-jei ülésen személyesen is megjelent, s kérte a közgyűlést, hogy őt is a bizottmány tagjává válasszák. A volt adminisztrátort párthíveinek támogatása, a liberális nemesség egyes képviselőinek megbékélést hirdető magatartása ellenére nem választották meg. A közgyűlés túlnyomó többsége: „Nem kell!" felkiáltással értette meg Zichyvel: múltja, nemzetellenes politikája kizárta őt a megyei politikai hatalom gyakorlásából. 104 A nemesi közgyűlés feladatát, a megyei közigazgatás irányítását az állandó bizottmány vette át. Tagjainak létszámát 359 főben állapították meg, tehát egy - létszámát tekintve - reális testületet hívtak életre, amelynek többségét a liberális nemesség alkotta: 157 képviselőjük foglalt helyet a bizottmányban. A községeket és mezővárosokat 150 bíró és jegyző, az alsópapságot 15 lelkész, a főnemességet 12 földbirtokos, Székesfehérvárt - önálló törvényhatóság lévén - 21 polgár képviselte. Az említettek mellett 1 uradalmi számvevő, 1 tanító és 2 haszonbérlő lett a bizottmány tagja. Fejér megye állandó bizottmányában is a reformkori küzdelmek során megacélosodott, a nemzet függetlenségéért és a polgári átalakulásért - ha ellentmondásoktól nem is mentesen - harcoló liberális kis- és középbirtokosok töltötték be a vezető szerepet. Nem így a megyei tisztikarban, ahol az 1846. évi tisztújítás során megválasztottak helyükön maradtak, továbbra is vezető szerepet töltöttek be a közigazgatás és az igazságszolgáltatás irányításában. A központi tisztikar tagjai, a szolgabírók, még ha nem is voltak az állandó bizottmány tagjai, annak ülésein - betöltött hivataluknál fogva - kötelesek voltak jelen lenni, a tanácskozásban, a határozathozatalban részt venni. Jogilag ugyan a főispán elnökölt a bizottmány ülésein, de a tanácskozások előkészítése, az ülések tárgysorozatának megállapítása - a megyei gyakorlatban - az első alispánra hárult, s Zichy adminisztrátorsága idején az első alispáni székbe került Zlinszkyről nem mondhatjuk el, hogy rokonszenvezett a liberális eszmékkel. Egyelőre csupán hivatali köte-
