Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A közigazgatás átszervezése

rendelkezett, hiszen a reformkorban Komárom megye alispánja és országgyűlési követe volt. A kinevező okirat általánosságban szólt a főispán feladatáról is. „A törvény és Ő Felsége akarata szerint" a szabadság védelmezőjének, a rend fenntartójának szerepét kellett betöltenie.

97 Az adminisztrátori rendszer felszámolása, a főispán kinevezése a megyei törvényhatóság átszervezésének volt fontos láncszeme. A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról szóló 1848:16. tc. végrehajtásának munkálatait a belügyminiszter irányította. A törvénycikk végrehajtási utasításának (1848. április 19.) bevezetőjében Szemere szólt a változtatás szükségességét meghatározó tényezőkről. „Alkotmányunk... a törvényhozásnál fogva egészen új alapon és egészen új elemekből épül fel. A hűbéri rendszert a népképviselet, a kiváltságokat a jog, az osztályok közti különbséget az egyenlőség, az önkényt pedig a felelősség váltotta fel, és e gyökeres átalakulás ereje már társadalmi viszonyainkban is érezteti magát." A törvényhatóság előtt álló feladatok meghatározásakor elrendelte, hogy május l-jén vagy az azt követő napokban közgyűlést kell tartani, s a közgyűlésen a helységek képviselői is jelenjenek meg. A májusi közgyűlésen pedig meg kell alakítani a megye állandó bizottmányát. A végrehajtási utasítás a bizottmány választott tagjainak létszámát nem határozta meg, csupán alapvető követelményt fogalmazott meg: „a tagok a polgári állapotra leendő figyelmezés nélkül választhassanak meg".

98 Zlinszky alispán a belügyminiszter utasítása szerint járt el, amikor a nemesi kisgyülésen tárgyaltatta a választókerületek beosztásának tervezetét. Az előkészítésben az alispán döntő szerepet vállalt. A kisgyülésen megjelentek egyhangúan elfogadták azt a javaslatot, amely öt választókerületre osztotta fel a megyét, s a kerületek székhelyévé Bodajk, Csákvár, Baracska, Seregélyes és Bogárd (Sárbogárd) helységeket jelölte. A tervezet előkészítésében a központi tisztikar vezetői felhasználták „a lehető legbiztosabb statisticai adatokat", figyelembe vették a „népesség minőségét" (rétegződését és osztályhelyzetét), végül a községek helyze-