Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

„...Az urak fölöstökömre sem lesznek elég a parasztságnak!" Parasztmozgalmak 1848 tavaszán és nyarán

szi a jelt.") A juhászok az uradalom birkáit gyakran a parasztok legelőin hajtják keresztül, s az így okozott károk is jelentősek. A kaszálókat is megtekintették, s itt is a parasztok állításának megfelelő viszonyokat találtak. A küldöttség jelentését követően hathatós intézkedésre nem került sor. Hercegfalva lakossága, mivel az áprilisi törvények az úrbérrendezés során az uradalom visszaéléseit - legelőfoglalás, a kaszálóterület kirívó megcsonkítása szentesítették, a rendezés megsemmisítését követelő perüket be sem adhatták az alispáni úrbéri bírósághoz.

88 A bicskei uradalomhoz tartozó Mány helység lakossága ismét tiltakozott a határrendezés ellen, mert „elviselhetetlennek" tartották a visszaéléseket, a sérelmek sokaságát, Mozgalmuk az 18451846. évihez képest mérsékeltebb formában jelentkezett; 35 telkes gazda fordult a megyei bizottmányhoz, s elsősorban a legelőterület megcsonkítása ellen tiltakoztak A község határához tartozó ún. „Sajgói rét" részben a beteg állatok legelője, részben a helység kaszálója volt. Az uradalom viszont közel kétharmad részét elcsatolta, s csupán egyharmada maradt a községé, de úgy, hogy az uradalom részét is a lakosok voltak kötelesek lekaszálni, begyűjteni és behordani. Az igavonó állatok legelőjét - a „Kisszuglyai" és a „Döbönkúti" réteket - az uraság majorsági kaszálónak használta „nem kis fogyatkozásunkkal" - jegyezték meg a mányiak. Az erdő egy része, mely a helység legelője volt, kiirtásra került új erdőművelés céljából. Erdőtelepítésre - noha az irtás óta hat esztendő telt el - nem került sor, a területet az uradalom bérbe adta. A község határának Bicske és Örspuszta felé eső részéből „egy nagy darab... elfoglaltatott", az uradalom birkanyájai a határban mindenfelé legelnek, úgyhogy „vonós marháink elől mindent felemésztvén" - panaszolták az aláírók. Erdőhasználati joguk korlátozása ellen is szót emeltek.

89 Gróf Batthyány Kázmérral, a helység földesurával a határrendezés során 1845-ben szembeszálló mányiak esete is példázza: a majorsági és az úrbéres földek elkülönítése a tiltakozások, a szervezett mozgalmak ellenére a forradalmi átalakulást megelőző esztendőkben az esetek többségében az uradal-