Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Ajánlás

Ajánlás A magyar nemzet történetének számtalan kiemelkedő eseményéhez, mint tiszta forráshoz menekedhetünk. Ezek közül is az egyik legjelentősebb az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc, amely 150 esztendeje ösztönzője a társadalmi felemelkedésnek és a nemzeti öntudatnak. 1848. március 15-ét követően a pesti forradalmi események hatására mélyreható változások következtek be. Az emberiség történetének élvonalába lendült hazánk, a Pest-Budán, a pozsonyi országgyűlésen történtek - három emberöltő múltával is - nemcsak tiszteletet követelnek, hanem tanulságul is szolgálnak az ezredforduló küszöbén - megváltozott körülmények közepette - ismét a polgári átalakulás küszöbét átlépő ország valamennyi polgárának. Tanulságul szolgál szűkebb szülőföldünk történetét illetően is. A vidék forradalma számtalan, néha ellentmondásos eseménysort eredményezett, amelyek nem gyengítették, hanem erősítették a forradalmi átalakulást és a nemzet szabadságküzdelmét. A jobbágy szabad paraszti birtokossá lett, a városi polgárjogai kiterebélyesedtek, s 1848-ban a vidék és a város társadalmat formáló ereje egyszerre és egy időben voltjelen. Átalakult a középszintű közigazgatás, népképviseleti országgyűlési választásokra került sor, majd a függetlenséget, a polgári átalakulást összeroppantani akarók törekvésére a nemzet bátor önvédelmi harccal válaszolt. Szűkebb szülőföldünkön kiemelkedő csatára, dicsőséges népfelkelésekre és tragikus ütközetre is sor került. Pákozd-Sukoró egyet jelentett a szabadság, a függetlenség megvédésével. A móri csata 1848 decemberében már a remények meghiúsultát vetítette előre. A jobbágyfelszabadítás kivívása, a honvédsereg csatái, a népfelkelők lelkesedése nemcsak a kortársakat ragadta magával,