Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A márciusi forradalom hatása

A helységekben tapasztalt hangulatról, a közállapotokról jelentés­ben számoltak be az alispánnak. 38 Állandó feszültségben tartották Székesfehérvár polgárait a Pestről és Pozsonyból érkező hírek. Március 20-áig ismertté lett a városban, hogy István nádor Batthyány Lajost nevezte ki minisz­terelnökké, s az országgyűlés mindkét táblája elfogadta a közte­herviselésről, a jobbágyfelszabadításról, az úrbéri szolgáltatások megszüntetéséről szóló törvényjavaslatokat. A bekövetkezett vál­tozások hatására a magisztrátus népgyűlést hirdetett. Március 20­án több ezer főből álló tömeg lepte el a városháza udvarát és a vá­rosháza előtti teret. A népgyűlés határozatai a megismert törvény­javaslatok szellemét fejezték ki. Az országgyűlési követek közjo­gi státuszának vitájában követelték a város követeitől; jelentsék ki „az egész követi karral egyetemben", hogy a nemzet és a nép kép­viselői. A népgyűlés a természetjogra történő hivatkozással „visz­szavette" azon elidegeníthetetlen jogát, amely szerint a polgárság képviselőit többé nem zárt testület (a tanács, a választópolgárság és a 30 képviselő), hanem maga a nép látja el utasításokkal (kö­vetutasításokkal). A népgyűlésen megjelentek az eddigi polgárőr­séget nem tartották elegendőnek, ezért egy bizottságot (csendbi­zottmány, csendválasztmány) hatalmaztak fel a rend, a nyugalom biztosítására. A csendbizottmány elnökévé Miskey Ferenc polgár­mestert választották, a testület tevékenységének irányításában Hamvasy Imre töltött be vezető szerepet. 39 Az általános lelkesedés kifejeződött azzal is, hogy március 26-án hálaadó istentiszteletet tartottak a vásártéren. Sor került a város „díszkivilágítására" is, az ablakokba állított gyertyák lángja a forradalom örömtüzét jelképezte. 40 Fejér megyében a március 15-ét követő napokban jelentősebb megmozdulásra nem került sor; ez azonban nem jelentette azt, hogy az ellentétek nem fokozódtak a falvakban. A járásokban te­vékenykedő küldöttségek jelentéseiben a helységek lakosságának egyre mélyülő elégedetlensége tükröződött. Perkátán, Hercegfal­ván, Dunapentelén, Rácalmáson és Adonyban a nép „a törvény...

Next

/
Thumbnails
Contents