Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A márciusi forradalom hatása
galmaknak elejét vegyék. Céljukat azonban maradéktalanul megvalósítani nem tudták, mert a járás felső kerületében Mór lakossága bizonyult a legnyugtalanabbnak, sőt a környék falvainak jobbágysága - értesülve a móriak felszabadításáról - a feudális szolgálatok további teljesítését megtagadta. A jobbágyok, akik előtt ismertté lett a felszabadításukról szóló törvénytervezet, nem elégedtek meg annak tartalmával. Ellentmondásait, korlátait szét akarták zúzni: „...több olyan képtelenségeket követelnek, amelyek régen, sok esztendőkkel még a regulátió útján törvényszerüleg elvégeztettek" - folytatta jelentését a járási főszolgabíró. „Most úgy beszélnek, hogy bezzeg megijedt az uraság, most félelemben vágynak, most kell tőlük mindent követelni!" A lakosság jelentős részének olyan fokú aktivizálódására került sor, hogy készek voltak a cselekvés útjára lépni. Földesuraik ellen irányuló fellépésük csak fokozódott, amikor Székesfehérvárról is biztatást kaptak. Az ismeretlen egyének által terjesztett röplapok tartalmát így magyarázták; „mindent, amit a nép követel, annak meg kell lennie." 34 Annak ellenére, hogy követeléseiket áthatották a túlzó elemek, mégis az alapvető ellentétre, a földesúr-jobbágy konfliktusára irányították a figyelmet, és a feudális osztályviszonyok gyökeres felszámolását célozták. Székesfehérvár polgársága március 16-án éltette a forradalmat. A Fekete Sas szállodában gyülekeztek a polgárok, az értelmiségiek és az ifjúság képviselői, hogy a pesti forradalmi eseményeket megtárgyalják, s a hiteles hírhozók beszámolóit meghallgassák, majd a városháza előtti térre vonultak, ahol felolvasták a nemzet követelését összefoglaló 12 pontot és Petőfi forradalmi tartalmú költeményét, a Nemzeti dalt. A városi ifjúság és értelmiség vezető személyiségei, Hamvasy Imre és Boross Mihály ügyvédek, akik a pesti események részesei voltak, határozták meg a közhangulatot. Hamvasy kezdeményezésére megalakult a nemzetőrség. A szabad királyi város tanácsa pedig határozatban erősítette meg; a rend, a fegyelem fenntartása a nemzetőrség feladata. Március 16-án éjszaka már lelkes önkéntesek és a polgárőrség
