Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

A reformkor másfél évtizede

rendelkező és a városban letelepedett zsidó kereskedők távol maradtak a vállalkozástól; a kereskedelmi társulat a pénzintézetből kizárta a konkurenciát. A takarékpénztár főként ingatlanvásárlásokhoz nyújtott hitelt, gyümölcsöző kapcsolatokat épített ki a tanáccsal. Elsősorban a polgárok helyezték el megtakarított pénzüket, az alapító részvényeseket nem tekintve, a földesurak betétállománya jelentéktelen volt. A gazdasági élet pangása, majd a válság elmélyülése ellenére 1847 végén a betétállomány meghaladta a 260 000 forintot. Jelentős kezdeményezés bontakozott ki a takarékpénztár kebeléből. Hamvasy Imre főpénztárnok ösztönzésére 1846-ban megkezdték az Első Magyar Kölcsönös Életbiztosító Intézet megszervezését. Az életbiztosító intézet szervezeti és működési rendjét a Lipcsében működő intézettől kölcsönözte. Kiss Sándor táblabíró elnöklete alatt csupán az első kísérletek valósultak meg. 1847-ben Kassán és Temesvárott akartak ügynökséget létrehozni. Törekvésük csak az utóbbi városban járt eredménnyel.

26 A negyvenes évek második felében Fejér megyében is jelentős változások következtek be. Az ipari és kereskedelmi tőke első igen szerény vállalkozásai megtörténtek, a hitelviszonyok terén is kilépett a megye a feudális elmaradottságból. A további fejlődés a társadalmi átalakulás kérdésével, a rendi társadalom felszámolásával függött össze. A forradalmi helyzet kialakulása felgyorsult, a polgári reformokért küzdő nemesség és vagyonos polgárság mellett a kizsákmányolt tömegek aktivitása megélénkült. A parasztság elviselhetetlen helyzetét, nyomorát az 1846 őszén országosan is általánossá vált éhínség fokozta, s jelentős mértékben hozzájárult a forradalmi helyzet kialakuláshoz. A tömegek nyomora, az éhezők, a koldusok nagy száma a feudális viszonyok ellentmondásaira irányította a figyelmet. A rossz terméseredmények által előidézett gazdasági válság politikai válságba torkollott. Az uralkodó osztály megrettent, félt az ínség következtében fellépő mozgalmaktól. Fejér megye nemesi vezetői 1846 végén gyors intézkedéseket