Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A reformkor másfél évtizede
csak elnevezésében bizonyult polgárinak a kaszinó, hanem tagjai társadalmi helyzetét illetően is, 1838-ban a polgárság az egyesület 2/3-át tette ki. Pozitív kezdeményezésnek bizonyult a kaszinók létrehozása. Keretet biztosítottak a társasági életnek, politikai eszmecseréknek, s tagjainak figyelmét a közélet alapvető kérdései mellett a gazdasági terület sem kerülte el. 1840. december 20-án a polgári kaszinó ülésén a Székesfehérvári Gazdasági Egyesület létrehozásának gondolata fogalmazódott meg. A szervező bizottság 1841. március 15-re hívta egybe a gazdasági egyesület alakuló közgyűlését, amelyen a méhészet, a gyümölcsfa- nemesítés és dohánytermesztés fellendítését határozták el. Céljaik megvalósítására 200, egyenként 10 ezüstforint értékű részvényt bocsátottak ki. A részvényesek között egyházi személyeket, földbirtokosokat, gazdatiszteket és városi tisztviselőket találunk. 9 Közművelődés és politika - a fentebbiekben már utaltunk rá - szerves egységet alkotott a liberális nemesség, a jogtudó értelmiségiek képviselői által megalapított Fejér Megyei Olvasótársaság tevékenységében. Az 1840. május 31-én megalakult egyesület céljairól, feladatáról így vallott Madarász József: „Nem elégedtünk meg a gyülésekbeni (nemesi közgyűlések) működéssel, de hogy társaskört is alkothassunk, olvasóegyletet létesítettünk, hogy a jól vizsgát tett fiatal ügyvédeknek elvtársaink közül, alkalmat adhassunk önmívelésökre és előrehaladásukra nézve." 10 A székesfehérvári székhelyű olvasótársaság nemcsak az önművelésnek adott helyt, nemcsak a szakmai ismeretek gyarapítását szolgálta, hanem tagjait tudatosan felkészítette a hatalom átvételére. E szempontból is meghatározónak bizonyult, hogy fiókkönyvtárakat hoztak létre Alapon, Csákváron, Baracskán, Bicskén, Sárbogárdon és Rácalmáson. 11 Döntő hatást gyakorolt a társaság tevékenységére Madarász László, Madarász József, Salamon Lajos, Salamon György, Fiáth István, Modrovich Ignác és Kossuth sógora, Meszlényi Rudolf. Vezetésükkel tömörítette a társaság a polgári átalakulás híveit, akik nemcsak a reformkori küzdelmek, hanem
