Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Fejér megye ideiglenes megszállása
dették ki. A tisztikarra háruló feladatok megnövekedése a megszállás utolsó heteiben volt megfigyelhető. A Budán felállított kármentesítési számfejtő bizottság utasításait is a megye vezetői hajtották végre. Április elejéig a császári hadsereg által okozott károk, a lefoglalt élelem és a fuvarok helységenkénti összeírását kellett befejezni. A károk összeírásával elsődlegesen a Habsburgellenes hangulatot igyekeztek csökkenteni. A magyar bankjegyeknek a pénzforgalomból történő kivonását elrendelő határozat végrehajtása során a „Kossuth-bankók" elrejtése általánossá vált a megyében. A városi tanács küldöttei, élükön a polgármesterrel felkeresték a császári biztost, és a március 8-án kiadott rendelet visszavonását követelték. Gaál hajthatatlannak bizonyult. A tanács a tárgy fontosságára való tekintettel a vegyes tanács egybehívását határozta el. Ülésükön egyhangú határozatot hoztak, s megállapodtak abban, hogy „az egész közönséget mélyen érdeklő legfontosabb tárgyban" tiltakozó feliratot intéznek WindischGrätzhez. 326 Természetesen a városi tanács tiltakozásának nem lett eredménye, sőt az 5 és 100 forintos bankjegyek forgalomból történő kivonását hamarosan az 1 és 2 forintosok is követték. A katonai parancsnokság megtiltotta a honvédegyenruhák viselését, s a megye területén tartózkodó honvédeket, önkénteseket arra kötelezték, hogy Székesfehérváron a katonai parancsnokságonjelentkezzenek. A hazatért honvédekre és önkéntesekre újabb megpróbáltatás várt; „őfelsége" katonái lettek. A „meghódolt" megyék fiait azonnal besorozták, a még meg nem hódított törvényhatóságok honvédéit a bécsi katonai parancsnokságra kísérték. A rendelet igen feszült helyzetet teremtett a megyében. Gaál sietett is kijelenteni; a sorozás csak azokra vonatkozik, „kik a lázadóknál besorozva voltak". 327 Windisch-Grätz március 19-én rendkívüli biztosi feladatok ellátásával bízta meg a megye császári biztosát. Az ellenállás szétzúzása, a „rebellisek" letartóztatása és az osztrákoknak nem engedelmeskedő helységek megbüntetése volt a feladata. Eljárásában támogatta Petrichevich ezredes egysége is. A „törvényes rend"
