Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Fejér megye ideiglenes megszállása

gyében Csákvár környékét tartották felügyeletük alatt a népfelke­lők. Sasku erőfeszítése tehát eredményesnek bizonyult. Fenyege­tő közelségükkel veszélyeztették a Bicskén állomásozó császári önkéntes zászlóalj helyzetét. Obermüller őrnagy zászlóalja hiá­nyosan felfegyverzett, részben kiképzetlen századokból állt. Vé­delemre rendezkedtek be; a Csákvárra és Lovasberénybe vezető utak kijáratát egy század biztosította. Az osztrák főerők hátában kibontakozó ellenállás felszámolására Győrből egy lovasszázadot rendeltek Fejér és Veszprém megyébe. A lovasszázad a gerillák felmorzsolásán kívül biztosította az utánpótlás szempontjából oly fontos Mészáros utat. Székesfehérvár katonai parancsnokára az a feladat hárult, hogy Móron és Kisbéren át teremtse meg az össze­köttetést a Győrből kivezényelt századdal. Mór körzetének bizto­sítása a móri ütközet nagyszámú császári sebesültjének biztonsá­ga szempontjából is fontos volt. 302 A székesfehérvári helyőrség január első napjaiban még nem volt abban a helyzetben, hogy erő­sítést küldjön Mórra. Elsősorban a város lakóinak magatartása késztette arra az ezredest, hogy ne ossza meg erőit. Ugyanakkor a környező helységek - Pákozd, Keresztes - lakóinak „megfékezé­sére" katonaságot kellett bevetni. Aba környékén pedig a megye­bizottmány meghirdette a népfelkelést, csak Csány utasítására vártak, hogy a „népfelkelésre helységenként felkészült nép kinek a parancsnoksága alatt" induljon harcba. 303 A város polgárainak növekvő ellenállását bizonyította a Windisch-Grätzhez siető Fiáth Ferenc báró foglyul ejtése. Az au­likus földbirtokost Petrichevich közvetítésével a főhadiszállásra rendelték. A Vörösberényben tartózkodó Fiáth egyébként azon el­lenforradalmi politikusokhoz tartozott, akik 1848 márciusát meg­előzően a konzervatívok szószólói voltak, és a forradalom után csak a kedvező pillanatot várták az uralkodó iránti hűségük ismé­telt bebizonyítására. A forradalmi nemzettel való szembenállását nagymértékben fokozta nagybátyjának, gróf Lamberg Ferenc altá­bornagynak a meggyilkolása. Január 5-én a császárhű birtokos kasznárja társaságában lóra

Next

/
Thumbnails
Contents