Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A honvédelem szervezésében jelentkező problémák. A móri ütközet
fogalmazta meg. Az előzőekben már utaltunk arra, hogy Kossuth december 29-én két alkalommal is utasította Görgeyt, vegye fel az ütközetet, s hadtestével Bicskéről Felsőgallára vonuljon. Perczel megtámadásakor Görgeynek támadó hadmüveietet kellett volna végrehajtania, de Görgey a december 30-ára kiadott diszpozícióit Kossuth utasítása ellenére sem változtatta meg, sőt nyíltan bírálta az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökének parancsait. „A tisztelt kormány azt rendeli, hogy én alig 15 000-nyi seregemmel a Neszmélyi, Tatai, Bánhídi positiot tartsam, összeköttetésben maradván Perczel tábornok úr seregével Sárkányon - és mégis concentráljam erőmet! Legjobb akaratom mellett mind a két feladatnak egyszerre meg nem felelhetek..., mondja ki hivatalosan a tisztelt kormány hogy én Bánhidát vagy akár melly pontot - de kérem csak egyet, mert két helyütt nem lehetek - tartsam az utolsó emberig: akkor én leszek azon utolsó és tartani fogom: de ha illy körülmények közt életemet feláldozom, akkor legalább megérdemlem azt, miszerint ezen dispositio következéséről azt feleljen a ki tervezte s ne én!" 287 Görgey tehát a felelősséget is elhárította, s a móri ütközet napján Bicske környékén a visszavonulás folytatására alkalmas útvonalat keresett. Még a Perczelhez térben legközelebb állomásozó Karger-dandár sem nyomult előre támadólag. Ismereteink szerint csak az állapítható meg, hogy a Csákváron tartózkodó Ferdinánd őrnagy december 30-án jelentette a főhadiszállásra, Mór felől 11 óra körül erős ágyúzást lehet hallani. Karger a Perczel-hadtest „szétverését" jelentette, s egyben kérte dandára megerősítését. Majd Pöltenberg alezredes a dandár Vál felé történt visszavonulásáról tájékoztatta Görgeyt. December 31-én pedig bejelentette, hogy Karger ezredes megbetegedett, és átvette tőle a dandár vezényletét. 288 Az ezredes, akinek „egész magaviselete a móri napon nem volt kielégítő" súlyos hibát követett el, nem sietett Perczel támogatására. Csány Perczelhez írt levele utóiratában pontosan meg is fogalmazta: „Kárger ment segítségedre, de későn." 289 Nemegyey veszprémi szabadcsapatával akkor érkezett az ütközet színhelyére, amikor a hadtest balszárnya
