Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A honvédelem szervezésében jelentkező problémák. A móri ütközet
hadkötelesek nem lelkesedtek a katonai szolgálatért. Fehérváron október 18-án kezdték meg az újoncozást. Csupán 25-en jelentkeztek, és közülük is 24 főt a módos családfők fogadtak fiaik helyett. Salamon kormánybiztos október 30-áig engedélyezte a helyettesítést. Szabályozták a sorshúzást, ugyanakkor a sorshúzás „kijátszása" céljából a várost elhagyó hadkötelest létszámon felül besorozták. Székesfehérvár ifjai közül 111 újoncot kellett kiállítani. A sorshúzás napjáig (október 30.) 58-an jelentkeztek katonai szolgálatra, és a hiányzó 53 fő sorsolásakor rend és fegyelem uralkodott. Csupán egy béreslegény tiltakozott: „a sorshúzás ellen makacsul ellenszegült", őt létszámon felül katonai szolgálatra kötelezték. December végéig a 19. gyalogezred fiók hadfogadó parancsnoksága 2162 újoncot fogadott: 118 városit és 2044 megyeit. Közülük 102 főt Győrbe, a többit pedig Pestre vezényelték. A megyének újonchátraléka is volt. Salamon a hadfogadó előtt besorozottakon kívül 40 főt rendelt Pestre, az önkéntes nemzetőrök közül 71-en jelentkeztek sorkatonai szolgálatra. Pesten és Komáromban 4 megyei illetőségű hadkötelest „avattak". 260 Tehát december végéig - a kormánybiztos kimutatása szerint - 75 fő volt a megye újonchátraléka. 1848 októberében egyre nyugtalanítóbb hírek érkeztek az önkéntes nemzetőrök táborából. Mind többen hagyták el engedély nélkül századaikat. Ugyanakkor a parancsnokok - Hamvasy Imre és Csapó József - a megígért „felpénz" kifizetését sürgették. A schwechati vereség után - az ütközetben a megyei önkéntesek is részt vettek, 6 társukat vesztették el - fokozódott az elégedetlenség. Olyan hírek is elterjedtek, hogy a megye az újoncilletőségbe az önkénteseket is beszámította. Csapó százados nyomban tiltakozott; a bizottmány ilyen jellegű intézkedését sérelmesnek találta, mert ők - az önkéntesek - Jelacié kiűzéséig vállalták a haza védelmét. A megye az önkéntes nemzetőrök ügyében az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz fordult. Sürgették hazabocsátásukat, további szolgálatuk ellen tiltakozva megfogalmazták, az „ártalmára lenne a haza szent ügyének". Véleményük korántsem bizo-