Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
„Itt a nép!"
cirkáltak a kritikus térségben. Vásárhelyi István hadnagy őrszolgálatot teljesítő egysége Kálóz és Aba között három határőrt tartóztatott fel. Irataik felülvizsgálata során egy Rothnak szóló levelet találtak. A személyét gondosan elrejtő levélíró a kálozi Zichykastélyban „rejtve levő bizonyos tárgyakról" értesítette a tábornokot. Vásárhelyi azonnal Kalózra sietett, s a kastély pincéjében két elrejtett ládát talált. Országosan elterjedt az a vélemény, hogy Zichy hazaárulásának újabb bizonyítékait tárták fel; a ládákban Jelacic pénztárát találták meg, s a padozat alatt elrejtve 400 lőfegyver és 40 pisztoly várta Roth tábornokot. Valójában a ládák nem Jelacic hadipénztárát, hanem Zichy vagyonának és ékszereinek egy jelentős részét tartalmazták. A történtekről értesülő Görgey Vásárhelyit Pestre rendelte, hogy a hadnagy személyesen számoljon be az ékszerek lefoglalásának körülményeiről. 230 Görgey a Roth elleni hadmüvelet megkezdésekor (október 2.) nyíltan bírálta Móga altábornagyot s a Jelacictyal megkötött fegyverszüneti egyezményt. „A fegyverszünetre én ráállottam mint honvéd őrnagy és az önkéntes nemzetőrök vezére - írta Pázmándynak -, de mint a népfelkelés rendezője és főparancsnoka reá állani legjobb szándékommal sem tudok. Mert ha ma és holnap reggel seregemet össze nem gyűjtöm, akkor hónap este 6 órakor védtelen áll armádiánk bal szárnya és mi nékünk vesztenünk kell. Megtámadni nem fogom az ellenséget míg a fegyverszünet tart, hanem minden egyebet elkövetek." A hadvezetéssel elégedetlen őrnagy méltán tiltakozott az egyezmény ellen, s a horvát betörés időszakában igen pozitívan ítélte meg a népfelkelés szerepét. Még nem szállt szembe a „bocskoros hadi néppel", sőt a szervezés nehézségeitől sem riadt vissza; s ami a legdöntőbb, a hadműveletek kidolgozása, a hadjárat során a népfelkelők és a honvéd alakulatok tevékenységét összehangolta. Nem a maga szerepének és személyének előtérbe helyezése határozta meg tetteit, hanem a haza ellenségeinek megsemmisítése. Határozott és megalapozott döntéseket követelt; a pentelei és az adonyi révnél tartotta a legcélszerűbbnek a Duna bal partján
