Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
A reformkor másfél évtizede
mindaddig jelentős bevételre tett szert, míg Napóleon szárazföldi zárlata az Angliába irányuló kivitelt kétségessé nem tette. Lilien országosan elismert mezőgazdásszá vált; észrevételeit, tanácsait kikérve modernizáltatta József nádor az alcsúti uradalmat, de az Osztrák Birodalom mindenható kancellárja, Metternich herceg is Lilien gazdasági eredményeit alapul véve rendeztette a Kxassó-Szörény megyében levő uradalmát. 3 Tehát Lilien gazdasági eredményei közvetlenül hatottak az alcsúti uradalom átszervezésére. Az ercsihez hasonló viszonyok jellemezték az alcsúti uradalmat, amikor 1819-ben a Tanulmányi és Vallás Alap kezeléséből királyi adományként József nádor és örökösei birtokába került. Ali ezer holdas birtokból mindössze 2000 holdat szántottak, a gabonatermés oly silány volt, hogy az elvetett mag 2-3-szorosát termetté csupán. A legelőket az állandó legeltetéssel tönkre tették, a szántókat alig trágyázták. Egy korabeli leírásból idézve: „az uradalom egyes részei és pusztái közt semmi rendes összekötő út, hanem minden, ami bevetve vala, bitangnak, szabad csapásnak szolgált. A csekély terjedelmű erdő részint kipusztítva, részint megrongálva, az erdő nevet sem érdemelné... minden egy kopár, kisült, kicsigázott s ...tövis bokrokkal néhol változó vadont képezett." Az uradalom átszervezése a birtokbavételt követően, 1819ben kezdődött. Tudatosan meghatározottak szerint: ugyanis a termőföldeket valósággal kiszipolyozták, nem voltak meg a szükséges művelési eszközök, hiányzott az igaerő, a munkáskéz, és ami döntőnek bizonyult, nem rendelkezett az uradalom szakképzett mezőgazdászokkal. A földek termőképességének helyreállítása folyamatos trágyázást és hatékony szántást követelt. Az állattenyésztés fellendítéséhez gazdasági épületekre volt szükség, és a takarmánynövények termesztését is meg kellett kezdeni. Holsteini szarvasmarhaállományt telepítettek Ginzapusztára és Máriavölgybe. Ezen két majorsági központba cselédeket telepítettek, s a tankötelesek számára az 1830-as években pusztai népiskolát létesítettek.
