Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)
Országgyűlési választások
már május közepén megfogalmazta radikális programját. Általános választójogot, az aktív és passzív választójog, valamint a felsőtábla eltörlését követelte. Az egyház birtokait az állam vegye kezelésbe, s a birtokok jövedelméből iskolákat hozzanak létre, fizessék a tanítók, a lelkészek bérét. Síkraszállt a népművelés, a népoktatás színvonalának általános emeléséért, a törvény előtti egyenlőség megvalósulásáért, a halálbüntetés, a testi fenyítés eltörléséért, a katonai szolgálat maximálásáért (4 év), az ipar, a kereskedelem fellendítéséért, a közmunkák eltörléséért, a pénztőke - különösen az országból kivitt - megadóztatásáért. A progresszív program tehát több pontban a szentesített törvények módosítását, a polgári átalakulást határozottabbá tevő törvények alkotását követelte, mégis a leglényegesebb, a föld, a szőlődézsma, a kisebb királyi haszonvételek kérdésében közvetlenül nem foglalt állást. Politikai okok miatt a törvények iránti engedelmességre szólította fel választóit s az őt felkereső községi küldötteket is. Mindezek ellenére a községek és mezővárosok népe nagy lelkesedéssel fogadta a korteskörúton levő Madarászt; a választók követjelöltjüket tisztelték személyében. A megyeszerte ismert politikust a sárkeresztúri és a váli kerületben is jelölték. 127 A megye választóinak, az országgyűlési követjelölteknek a figyelme június közepétől a választásokra összpontosult. Fokozódott az agitáció, a politikai szempontoktól sem mentes küzdelem. A leghevesebb összecsapásra a bodajki kerületben lehetett számítani, ugyanis Festetics Gejza a kormánypárt képviseletében lépett fel, ellenfele pedig a radikálisokhoz közel álló Salamon György volt. A választási küzdelem politikai szempontjait a vallásfelekezetek szembeállításával igyekeztek tudatosan felszítani. Erre az adott lehetőséget, hogy a Salamon-pártiak túlnyomó többségét a református magyarok, míg Festetics híveit a katolikus németek alkották. „A bodajki kerületben nagyban megy a lélekvásárlás" - állapította meg a Közlöny megyei tudósítója. A politikailag iskolázatlan választókról szólva keserűen állapította meg: „Jaj a népnek, ha nem tulajdon meggyőződése, hanem ittas feje után választja
