Erdős F erenc: Forradalom és szabadságharc Fejér megyében 1848-1849 - Fejér Megyei Levéltár közleményei 23. (Székesfehérvár, 1998)

Országgyűlési választások

orvostól vettek fel 4240 ezüstforintot. Báró Sina György pedig „csak derültebb időkre" ígérte a kölcsönt. Jelentős összeget - 30 000 ezüstforintot - kért a város a bankártól.

124 A megye és a város közigazgatásában és kisebb részben az igazságszolgáltatásban bekövetkezett szervezeti változások is megtörték a feudális viszonyok egyeduralmát. A város közigazgatási testületeiben - főként a képviselő-testületben - végrehajtott személyi változások a patríciusok mellett a kiskereskedők, kézműiparosok, módosabb földművelők számára aktív és felelősségteljes részvételt biztosítottak a törvényhatóság vezetésében, a tanács munkájának felülvizsgálatában. Az országgyűlés azzal, hogy nem engedélyezte a megyei tisztújítások megtartását - mert érthető okok miatt tartott a nemesi vezetés hegemóniájának megtörésétől - biztosította, hogy a főispáni helytartók jóváhagyásával megválasztott, a megyei törvényhatóság igazgatásában vezető szerepet játszó tisztviselők helyükön maradjanak. Fejér megye esetében elsősorban az alispánok voltak azok, akik anélkül vették tudomásul a márciusi forradalom eredményeit, hogy politikai állásfoglalásukat gyökeresen megváltoztatták volna. A liberálisok megyei vezérkara (a Madarászok, Fiáth István, Salamon Lajos és György) és a központi tisztikar vezetői között a választások előkészítése és az állandó bizottmány megalakulása idején kirobbant ellentétek is a fentiekre vezethetők vissza. Országgyűlési választások Az 1848:5. tc. - amely népképviseleti alapra helyezte az országgyűlés alsótáblája tagjainak megválasztását - eltörölte a feudális rendi képviseletet. A nemesség megtartotta ugyan szavazati jogát, az értelmiség jelentős része is aktív választójoghoz jutott, s jelentős vagyoni cenzushoz kötve szavazhatott a megerősödő polgár-