Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Református egyházközség, oktatás

vábbi kelyhek készítésének időpontja nem ismert. A keresztelő kannát Molnár Ferencné 1722-ben adományozta. Az ezüst tányér 1771-ben készült.

27 A XIX. század első negyede az egyházak és intézményeik fejlődésének időszaka. Ezen fejlődés alapját a napóleoni háborúk időszakának gazdasági konjunktúrája teremtette meg. Az 1820-as évektől kibontakozó gazdasági válság mind határozottabban hívta fel a feudális társadalom ellentmondásaira a figyelmet. Az úrbéresek alapvető törekvésüket abban összegezték az 1830-as évek elején, hogy az állattartás, amely a jobbágygazdaság egyik legfontosabb erőforrása, alapjaiban rendülhet meg, ha a faluközösség legelőit nem bővíthetik. További ellentmondást fejezett ki, hogy a jobbágygazdaságok több mint 50%-a nem érte el a féltelek mennyiségét, azaz a 15-16 magyar holdat, sőt a telek felaprózódása a XIX. század elején is tovább folytatódott. Az 1828. évi összeírás szerint 780 az adózók száma. Telkes jobbágynak minősült 233, házas zsellérnek 61, háznélküli zsellérnek 61 családfő. A XVIII. század utolsó harmadához hasonlóan csupán 1 zsidó kereskedő élt a községben. A kézművesek számában a mennyiségi gyarapodás nem járt együtt az iparosréteg megerősödésével. Annak ellenére, hogy 33 kézművest írtak össze, rétegződésük egyoldalú, ugyanis 25 takács, 2 csizmadia, 5 kovács és 1 szabó látta el a lakosságot.

28 Figyelmet érdemel a Polgárdiban élő nemesek összeírása. A birtokos család tagjai közül itt élt gróf Batthyány Imre, gróf Batthyány István s fiai: István és László. Nemesi származású volt a község jegyzője, Kossá János, Gueth György lelkipásztor, Kalotsa Ádám, Kalotsa István, Kalotsa Gergely, Kalotsa János, Miklós János. Továbbá a Szalay, a Badacz, a Matyók, a Szenté, a Bozzay, a Megyery, a Simon, a Zsámbéky, a Cséry család tagjai. Nemesi származásúnak bizonyult Takáts Pál László uradalmi orvos is.

29 A fenti családok közül jobbágytelken az alábbiak gazdálkodtak: Kalotsa János féltelek, Szalay Péter féltelek,