Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
Református egyházközség, oktatás
Imre látta el, megfelelő képesítéssel rendelkezett, a Pápai Református Főiskolán fejezte be tanulmányait. Éves jövedelmét a református egyházközség biztosította, nevezetesen: 20 ezüst forintot, 30 pozsonyi mérő búzát, 50 font húst, 10 font faggyút, 1/2 font borsot, 50 font sót, minden gyermek után 1 véka zabot és 2 garas fűtő- és gyertyapénzt. Illetményföldjeinek területe elérte a 20 pozsonyi mérőt (10 pozsonyi mérő őszi és ugyancsak 10 pozsonyi mérő tavaszi vetésterületet), továbbá kender- és kukoricafóldek hozamával egészült ki jövedelme. A telkes jobbágyok tanköteles gyermekeik után 1 tyúkkal, a zsellérek 1 font hússal tartoztak. Segédtanítót is alkalmaztak, különösen a téli oktatási időszakban. A segédtanító fizetését 40 forintban állapították meg; 20 forintot az egyházközség, 20 forintot az iskolamester terhére. Kötelező tantárgyként az írást, olvasást, számtant, földrajzot, az imádságokat és az egyházi éneklést oktatták. Ugyancsak tanították „Magyarország polgári álláspontját", hittudományt, szenthistóriákat s a gyakorlati életre nevelés köréből a kötelezvények, szerződések megfogalmazásának módját, valamint a levelezés módszertanának alapjait. 24 A XIX. század elején jelentős feladatot teljesített a református egyházközség. A Cinca-patak középső szakaszának nyugati részén új templomot építettek. Az 1690-es években épült templom a hívek befogadására már nem volt alkalmas. A méreteiben impozáns Isten háza négy éven át épült, beszentelésére 1807-ben került sor. Az új templom építésének legfőbb szorgalmazója Ketskeméti Zsigmond lelkipásztor volt, aki egy emberöltőn át szolgálta a polgárdiakat, s 1821. április 21 -én hunyt el. Ketskeméti tiszteletest Gueth György követte, akit 1822-ben választottak az egyházközség élére. Az őt követő Bali Mihály 1843-tól teljesítette a lelkipásztor feladatait. 25 A mindenkori lelkipásztor jövedelmét az egyházközség vezetői - Szokó István bíró, Csizmadia Ferenc kurátor, Keresztes Mihály, Kovács István és Sebők Ferenc esküdtek - 1822. február 16án kelt - „díj levélben" szabályozták.