Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
Polgárdi földrajza (Fülöp Gyula)
Polgárdi földrajza Polgárdi többutcás, szalagtelkes település a Nyugat-Mezőföld északi részén. Területe 7213 hektár, belterülete 467 hektár. A Cinca-patak feltöltődött eróziós völgyében fekszik 144 m tengerszint feletti magasságban. A talaj gyengén felboltozódott pannon táblarögből és ókori hegység-maradványból áll. A pannon üledékekből (agyag, homok, lösz) és ókori kőzetekből (kristályos mészkő, dolomitos mészkő, palás-fílitteres-kvarcprofitos kőzetek) felépült, helyenként folyóvízi hordalékkal és lösszel fedett községhatár változatos fejlődéstörténeti múltra tekint vissza. Területén a földtörténeti ókorban és középkorban olyan kristályos vonulat volt a felszínen, amely a Velencei-hegységtől a Balaton-felvidékig húzódott és terjedelmes szárazulatot képezett. A kristályos kőzetekből álló hegység a másodkorban és a harmadidőszak nagyobb részében szárazföldi lepusztulás alatt állott, tönkösödött. Az új harmadidőszak végén, mintegy 10-15 millió évvel ezelőtt az erősen lepusztult ópaleozóos kristályokból álló hegységvonulat rögökre töredezve a mélybe süllyedt, majd a Pannon-tenger üledékei elfedték. A felsőpannon emelet végén a medence feltöltődésével és a tengerfenék lassú kiemelkedésével a község területe tágabb környezetével együtt ismételten szárazulattá vált, de ekkor már nem volt meg az idős hegység. A homokos, agyagos medenceüledékekből álló pannon felszín a pliocén végén és a pleisztocén elején emelkedett ki a mai magasságára, mégpedig úgy, hogy felszíne eredetileg a Bakony déli lábától dél-délkeleti irányban lejtett, s a vízhálózat is ebben az irányban alakult ki. A jégkorszak első felében a Bakonyból leszaladó vizek a pannon táblarög laza üledékes takaróját letarolták, felszínébe völgyeléseket véstek, s durva kavicsos hordalékukból szerteágazó hordalékkúpot építettek. A hosszantartó pleisztocén eróziós-denudációs tevékenység nyomán - amely több száz méter vastag rétegösszlet lepusztulását eredményezte - kerültek ismételten a felszínre az ókori kristályos hegységvonulat kevésbé megsüllyedt kicsiny rögei. Lényegében ezek exhumált hegymaradványok.
