Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A település a XVII-XVIII. század fordulóján (Erdős Ferenc)

rettegésben a lakosságot, s mindazt, ami mozdítható volt, magukkal vitték. Elhajtottak 450 vágómarhát. 10 ezer kenyeret, gabonát és lisztet foglaltak le. Magukkal vittek 16 akó bort, 110 pint vajat, 103 egész szalonnát, 90 itce hájat, 3215 tyúkot, récét és ludat, 375 sertést, 180 méhkast, 116 igásökröt és 70 lovat. A tavaszi munkák megkezdése előtt kifosztott falu elöljárói hosszas könyörgésre visszakaptak 70 ökröt és 64 lovat. A lakosság kárát 20295 forintra becsülték, amelynek hitelességét az uradalom tiszttartója, Vierst Kristóf is igazolt. Korántsem fejeződtek be a megtorlások, Polgárdihoz hasonló esetek történtek Pákozdon, Szabadbattyánban, Seregélyesen és Lovasberényben is. 1707 májusában, három hónappal Rabutin osztrák egységének fellépése után az elöljárók Batthyány Ádám földesúrhoz „valami könnyítésért" könyörögtek. Levelükben arra utaltak, hogy példa nélkül való rettenetes romlás érte a községet, s Rabutin a polgárdiakon töltötte ki dühét. „Prédálta, űzte, kergette a népet, ármádiájával minden javát megemésztette, sokuknak még betevő falatjuk sem maradt. Többen már elbujdostak, a rettenetes kínzás miatt se élnek, se halnak". Utaltak arra is, hogy közel egy esztendeje a falu egyik esküdtjét (elöljáróját) Székesfehérváron vasra verve, börtönben tartják.

6 Nem lett eredménye a földesúrhoz eljuttatott kérelemnek. Az osztrák katonai egységek büntető akciói nem törték meg a lakosságot. Polgárdi biztos háttere volt a Sárvíztől nyugatra fekvő részeken megszervezett kuruc vármegyének. Az újabb megpróbáltatás, amely az anyagi javakon túl emberéleteket is követelt, 1709-ben érte a települést. Sendling osztrák generális a Polgárdi térségében állomásozó kuruc csapatokat az éjszaka leple alatt megtámadta. A falut felgyújtatta, 65 ház „porig égett", s 25 „válogatott, jó gazdát megöltek, ki tűz által, ki a fegyveres vitézek által, elvesztenek. Csoda, hogy testeinken is valami rongyaink maradtanak".

7 A Rákóczi-szabadságharc végső szakaszában a települést ért támadás súlyos hatását már önerőből nem pótolhatta a lakosság, sőt újabb félelemmel, a pestisjárvánnyal kellett szembenézniük. A szabadságharc leverését követően készült összeírás szerint a ku-