Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A település a XVII-XVIII. század fordulóján (Erdős Ferenc)

ban a mintegy 60 holdas erdő épületfára nem volt alkalmas, tűzi­fát lehetett csak belőle kitermelni. A pusztákat feles és háromne­gyedes bérleti rendszerben műveltette az uradalom. Somlyópusztáról bővebb adatokat az összeíró nem rögzített. A szőlőkről viszont megjegyezte; azokat nem művelik. Az 1696. évi összeírásban előforduló családnevek: Bosai, Botsor, Berki, Beke, Császár, Csizmazia, Csanta, Csontágh, Dé­kán, Disznósi, Fekete, Györegh, Herczegh, Ihász, Kertész, Ko­vács, Kiss, Kutor, Ládi, Molnár, Nagy, Papp, Pálfi, Sebők, Simon, Sümegh, Szálai, Szőcs, Szokoli, Tóth, Tantari, Vajda, Zelle, Zóka. Ugyancsak a hivatkozott kamarai összeírás rögzítette a török uralom utolsó évtizedében fizetett adókat és szolgáltatásokat. Pol­gárdi lakói szultáni adót fizettek: valamennyi termés tizedét s az egésztelkek után 1 forint 50 dénárt, azaz 57 forint cenzust. Fejadó címén pedig 81 forint 40 dénárt. Adtak továbbá a törököknek 19 pint zsírt, 38 szekér tűzifát, tehát minden egésztelek után egyet. Vágómarha beszolgáltatási kötelezettséget is - 10 forint értékben - teljesítettek, valamint „alle Robath", azaz mindazt a robotot, amit a török megkövetelt. 3 Ha a hódoltság évtizedeiben fizetett és természetben teljesített szolgáltatásokat egybevetjük az 1696. évi összeírásban rögzítettel, megállapíthatjuk, hogy a kétfelé adózástól, a törököknek megfize­tendőtől és teljesítendőtől megszabadult lakosság gazdasági lehe­tőségeiben és teljesítőképességeiben is pozitív tartalmú változá­sok következtek be. A gazdálkodás stabilitását példázza, hogy a zálogbirtokosok­tól, bérlőktől Batthyány Ádám a Polgárdiban levő birtokait visz­szavette. 1698. november 10-én Salomváry Jánostól ötezer forin­tért Vánossy Lőrinc székesfehérvári harmincadosnak zálogosítot­ta el. Majd a zálogbirtokostól 1700. november 14-én visszavette a települést. Az állami adó alapját képező dicális összeírás is gazda­ságilag terebélyesedő településnek mutatja Polgárdit; 1703-ban a dicák számát 480-ban állapították meg. 1702-ben már arról tudósít az összeírás, hogy a településhez tartozó szántók területe meghaladja a 3000 holdat (1 hold=1200

Next

/
Thumbnails
Contents