Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Tóth Tamás polgárdi jobbágy ügyletei (Szakály Ferenc)

badságot élveztek.

7 Nagyrészt ennek a sajátos helyzetnek és a mezővárosi árusnép ebből eredő, nélkülözhetetlen közvetítő szerepének köszönhető, hogy a lakosság azon elemei előtt, amelyek a helyzet adta lehetőségekkel élni tudtak, a török uralom alatt sem zárult le a felemelkedés, a meggazdagodás - vagy legalábbis: a gyarapodás - felé vezető út. A mezővárosi magyar paraszt-polgárok kezén - mint alább látni fogjuk - némelykor meglepően jelentős vagyonok halmozódtak fel. A török hatóságok bizonyos mértékig maguk is törekedtek rá, hogy az alávetett lakosságot beleszoktassák az új rendbe. Kétségkívül erre szolgált például, hogy a magyaroszági török adórendszer kialakításánál a megszokott korábbi magyar szisztémát vették alapul.

8 S még inkább erre, hogy a török hatóságok a vallási vitákban azt az éppen kialakulóban levő új - reformált - vallást és egyházat támogatták,

9 amelynek legfőbb ösztönzője, támogatója és túlsúlyra juttatója éppen a hódoltsági mezővárosok társadalma és - azon belül is főként - a megtollasodott kereskedőparaszt-polgárság volt.

10 Ezek a - persze sok áttételen és keresztező elven keresztül érvényesülő - török konszolidációs törekvések nem is tévesztették el hatásukat; hogy a század derekán egyes mezővárosok egyenest a portánál kerestek orvoslást ügyes-bajos dolgaikban, bizonyítja: kialakult bizonyos készség a törökökkel való együttműködésre.

11 Ezek az együttműködési lehetőségekre vonatkozó illúziók valamikor a török uralom harmadik-negyedik évtizedében kezdtek szertefoszlani, hogy a század végére aztán teljesen elenyésszenek. Ebben közrejátszhatott, hogy időhaladtán nyilván egyre határozottabban megmutatkozott a török hatalmi rendszer igazi természete; kitűnt például, hogy új uraik még a korábbi uraiktól sem képesek megvédeni alattvalóikat, akik így kettős (magyar + török) adó viselésére kényszerülnek.

12 A török és délszláv adóbérlők az 1560-as évekre fokozatosan kiszorították az adóbérletből magyar vetélytársaikat,

13 s jelentős török adóemelésekre került sor.

14 Noha - akárcsak a jelenség - a hódoltsági magyar társadalom „ébredésének" okai még nem tisztázottak eléggé, annak jelei an-