Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A honfoglalástól a török korig

védekezett, hogy a polgári hatalomba török tiszteket hívott meg. A polgárdi és battyáni jobbágyok 1683-ban Kurt Amhát és Musztafa székesfehérvári olajbégeket alispánnak és szolgabírónak kiáltotta ki. A két török „hivatalnok" közbejöttével határjárást is tartottak Polgárdi, Battyán és Füle között.

70 Fejér megye újkori települési képe a török uralom következménye. A középkori virágzó vidék elvadult, számbelileg is nagy volt a fogyatkozás. Az 1696-ban összeírt helységek bár nyomorúságosan, de léteztek a török alatt is. Fejér megyében 1494-ben 3090, 1495-ben 3068 portát számoltak össze. A török uralom végén, az 1696-ik évi összeírásnál csupán 17 portát tudtak meghatározni. Fejér megye a török uralom előtt sem tartozott a legsűrűbben lakott területek közé. A Hunyadiak korában megyénkben 430 helység volt, a nála kisebb Tolnában 560. Fejér megye területe 1526-tól kezdve állandó hadfelvonulási terület volt. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a másfélszáz év alatt a lakosság rendszeres irtása folyt. A nyugalmasabb időszakokban az elpusztult falvakat újjáépítette a visszaköltöző, vagy az újonnan letelepedett lakosság. A földeket ismét művelni kezdték, kétfelé adóztak, mígnem egy-egy portyázó csapat vagy a felvonuló hadsereg tönkre nem tette munkájukat. Élő és halott falvak váltogatták egymást szinte évtizedenként.

71 1543-ban Polgárdiban 10 portát, 17 szegényt és 6 désertât írtak össze. 1581-ben 9 porta volt a faluban.

72 A 15 éves háború viharaiban a helységek legtöbbje elnéptelenedett. A benépesedés lassan indult meg. Polgárdiban 1638-ban 1 porta, 1647-ben 4 porta volt. Az 1685-ben készült összeírásban Polgárdi 38 lakott és 42 lakatlan házzal szerepel.

73