Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
A honfoglalástól a török korig
és kétszerest (búza és rozs keveréke) vetettek. Jelentősnek mondható a szőlőművelés, hiszen a musttized meghaladta a 17 ezer akcsét. A családok len- és kendertermesztéssel, méhészettel is foglalkoztak. Az adóösszeírásban feltüntetett családfők: Bán Benedek Halápi Kelemen Pál István Pál Miklós Tar Péter Varga Ferenc Szabó Antal Borbás Péter Deák Antal Ádám György Files András Vér Demeter Kiss Imre Hestele István Vér Imre Tóth István Mészáros Lukács Dunai János Vér Pál Varga Ambrus Kiss Pál Kiss Tamás Magyar András Arácsi Balázs Dámján Ambrus Dámján Ferenc Bogyó Imre Egon Ferenc Király György Vági Boldizsár Bakó Tamás Tóth Mihály Kátai Ambrus Vér Benedek Nagy Gergely Dámján Antal Sebők Mihály Kiss Simon Tóth Tamás Mészáros Simon Nagy Mór Nagy Ádám Nagy Pál Ihász Gergely Nagy Rezső Tóth Albert Bakai Ferenc Jó Márton Dámján Balázs Dámján Imre Eszterhás György Nagy Antal Kiss Benedek Nagy János Kiss János Dékán János Eszényi István Kiss Gergely Kiss István Kalmár Sebestyén Váci Márton Aszalát István Váli Miklós Sümegi Gergely Kemény Imre Király György Pető Jakab Darabos András Lőrinc György Győri György Nagy Bálint Szentmihályi László Halápi Lőrinc Pándi Jakab Kiss Mihály A 75 adózó családfőt tekintve a XVI. század utolsó harmadában Polgárdi lakossága megközelítette a 400 főt.
