Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Megtorlás és konszolidáció

Bálintmajor 80 lakos. Berkitanya 42 lakos. Földestanya 38 lakos. Gyulamajor 54 lakos. Keréktanya 19 lakos. Kiscséripuszta 248 lakos. Lászlómajor 18 lakos. Molnártanya 23 lakos. Nagycséripuszta 166 lakos. Ipartelepek 306 lakos. Polgárdi-Tekeres 32 lakos. Szárhegyi úti házak 42 lakos. Vasúti őrházak 26 lakos. Zsuzsannamajor 12 lakos. Egyéb külterületek 37 lakos. A mezőgazdaságban kibontakozó változások eredményeként a Polgárdiban, 1949-ben megszervezett gépállomás felszámolására került sor, amelyet az indokolt, hogy a kollektivizált gazdaságok önálló és közbeiktatott szervezettől független gépparkkal rendel­kezzenek. Kántor István a gépállomás vezetője 1961 tavaszán a kialakult helyzet bizonytalanságáról tett említést. Kijelentését azzal indo­kolta, hogy Székesfehérváron is megszűnt a gépállomás, így Mo­ha, Iszkaszentgyörgy és Sárkeresztes is a polgárdi gépállomás kö­telékébe került. 1961-ben 161 „traktoregységgel" rendelkeztek, egy év múltával 107-tel, ami 89 erőgépet jelentett. A nyári mun­kák megkezdése előtt 16 kombájnnal, 8 aratógéppel és 49 cséplő­géppel „várták" a betakarítási munkák megkezdését. 1962-ben Polgárdi, Sárkeresztes, Moha és Iszkaszentgyörgy termelőszövet­kezetei között - a területtől függően - kiosztották a 89 erőgépet. A közel 15 éven át működő gépállomás felszámolása kisebb fe­szültségekkel valósult meg. 167 A középfokú oktatás helyben történő megszervezése az 1960­as évek elejétől mind határozottabban fogalmazódott meg. A to-

Next

/
Thumbnails
Contents