Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Megtorlás és konszolidáció

rületéböT, Gyulamajorban kapott a termelőszövetkezet földművelésre alkalmas területeket. A földcsere igen előnyösnek bizonyult, ugyanis Gyulamajor összeépült a belterülettel, míg Ántóniapuszta a községtől 9 km távolságra terült el.

146 A mezőgazdasági területek megművelése szempontjából döntőnek a kis- és középparaszti gazdaságok bizonyultak. A nyári betakarítás időszakában ismételten a tűzoltóság szervezettsége, működése és a tűzvédelemmel összefüggő feladatok ellátása került az érdeklődés előterébe. Puskás Ernő tűzoltóparancsnok vezetésével 56 önkéntes tűzoltó látta el a feladatokat. 1956 előtt 96 önkéntes teljesített szolgálatot, és 48 úttörő tűzoltót is kiképeztek. 1957 nyarán figyelőszolgálatot szerveztek, a költségekre a háztulajdonosoktól 8 forintot szedtek be. Ezzel érték el, hogy fogadott tűzőrök látták el a figyelőszolgálatot.

147 Lassú változások bontakoztak ki a lakosság ellátásában. 20 kiskereskedelmi egység - 5 vegyesbolt, 6 szaküzlet, 1 központi telep, 6 italbolt, 1 cukrászda és 1 büfé - működött a községben. A földműves-szövetkezet az ipari tevékenységét részben beszüntette, a darálókat és a szeszfőzdét átadta a termelőszövetkezetnek, csupán szikvízgyártással foglalkoztak. A szaküzletek rendszeresen áruhiánnyal küzdöttek, főleg cipőből és mosógépből nem tudták a keresletet kielégíteni. Az első önkiszolgáló élelmiszerboltot 1959 augusztusában adták át. Tagjainak száma meghaladta az 1100 főt, vagyona pedig az 5 millió forintot.

148 A mezőgazdaság szocialista átszervezése az MSZMP 1958 decemberében közzétett állásfoglalása után gyorsult fel. A pártvezetés véleménye szerint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének üteme meggyorsítható. A fokozatosságot a türelmetlenség váltotta fel, s a pszichikai kényszer számos változatával éltek az átszervezők, az agitátorok. A nagyközség tanácsi vezetői a pártdokumentum közzétételét követően már 1959 februárjában legfőbb feladatuknak a termelőszövetkezeti mozgalom fellendítését tekintették. Létrehozták a termelőszövetkezeti fejlesztési bizottságot, s a szervezők feladatait meghatározva arra mutattak rá, hogy házi lá-