Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A második világháború és a koalíciós időszak

meket korbácsolta fel. Csak részben okozott meglepetést a november 4-én lebonyolított nemzetgyűlési választások eredménye.

129 A párt neve Az érvényes szavazat A pártra leadott Férfi Nő Összesen szavazatok Polgári Demokrata Párt 22 43 65 2,9% Magyar Kommunista Párt 102 105 207 9,1% Független Kisgazda Párt 615 859 1474 65,1% Szociáldemokrata Párt 137 144 281 12,4% Nemzeti Paraszt Párt 111 126 237 10,5% Összesen 987 1277 2264 100,0% A község legerősebb pártjának - a várakozásoknak megfelelően - a kisgazdapárt bizonyult. A második legjobb eredményt elért párt a szociáldemokrata lett, ebben nem kis szerepe volt Puskás Ernőnek. A pártok „rangsorában" a Nemzeti Paraszt Párt következett. A párt elnöke Buza János kiegészítő juttatásban részesült kisgazda, titkára Szentgáli Varga János, és az adminisztratív titkár feladatait Pásztohy Domokos töltötte be. A nemzetgyűlési választások után nem csitultak a politikai csatározások; felfokozottan érvényesültek az ellentétek Polgárdiban, hiszen a kisgazdák nemcsak a képviselő-testületben rendelkeztek abszolút többséggel, hanem a választások során tömegbefolyásukat is megerősítették. Az 1946 márciusában megalakult Baloldali Blokk a reakció visszaszorítására, helyesebben a kisgazdák tömegbefolyásának csökkentésére alakult meg. A baloldali pártok (MKP, SzDP, NPP) ideiglenes szövetsége megmutatkozott a néphatalmi testületek és a képviselő-testület munkájában is. A tudatosan felszított politikai légkörben H. Földes János - megromlott egészségi állapotára hivatkozva - lemondott a bírói tisztségről. A helyettes bíró feladatait az ugyancsak kisgazdapárti B. Kovács János töltötte be.

130 A mind feszültebbé váló politikai légkör ellenére a II. világháború pusztító hatásainak felszámolása, a település újjáépítése egy-