Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgári társadalom konszolidációja

készültek az intézmények vagyonleltárai, s mind több zaklatást volt kénytelen elviselni a római katolikus egyházközség és a református eklézsia. Kezdetben passzív ellenállást tanúsított a birtokos parasztság. Az uradalmak szocializálása félelmet keltett, attól tartottak, hogy a magántulajdon felszámolása kiterjed a paraszti gazdaságokra is. A diktatórikus módszerek ellen nyílt ellenállásra került sor. Állandósultak a tiltakozások az erőszakos foglalások ellen. A birtokos parasztság tiltakozása azt követően mélyült el, hogy 1919. június végén a vasútállomáson szolgálatot teljesítők sztrájkba léptek. Vöröskatonák érkeztek Polgárdiba, fellépésük tovább szította az elégedetlenséget.

94 A Tanácsköztársaság megdöntésének hírét - főként a belterületen élők - lelkesedéssel fogadták. A háború és a forradalmak politikai és gazdasági következményeitől sújtott lakosság 1919. augusztus közepétől a magántulajdon és a politikai viszonyok helyreállítását, stabilizálását remélte. A polgári társadalom konszolidációja 1919. augusztus l-jén egyértelművé vált, hogy a Forradalmi Kormányzótanács diktatórikus eszközökkel hatalmát tovább nem tarthatja fenn. Mind a nemzetközi, mind a belső erőviszonyok siettették a politikai viszonyok gyökeres megváltoztatását. Fejér megyében a Tanácsköztársaság helyi vezetői augusztus 2-án adták hírül a proletárdiktatúra bukását. A hirdetmény, amely futótűzként terjedt a falvakban, arra kérte fel „Székesfehérvár és Fejér megye dolgozó népét, hogy nyugalmát őrizze meg. Tartózkodjon mindenféle pártoskodástól és felekezeti gyűlölködéstől." A Tanácsköztársaság helyi vezetői a „bukás pillanatában" annak a politikai gyakorlatnak váltak szószólóivá, amelyet 1919. március 21-étől nem gyakoroltak, sőt a dolgozók hatalmára hivatkozva a pártoskodásnak és a felekezeti ellentétek szításának előmozdítói, ösztönzői voltak.

95