Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Az első világháború megpróbáltatásai

vinából érkezettek helyzetében; a törvényhatóságok erejét és figyelmét az erdélyi menekültek sorsa, ellátása kötötte le. Románia hadba lépésével (1916. augusztus 27.) kezdődött meg a lakosság evakuálása a hadszínterekről. Székesfehérvárra augusztus 31-én érkezett meg a menekültek első 81 fős csoportja. Október elején azonban már közel 3000-en tartózkodtak a megyeszékhelyen. Innen irányították őket a falvakba; Polgárdiban 152 erdélyi menekültet helyeztek el. A lakosság mély együttérzéssel fogadta őket, ellenszenvről, a menekülteket megbélyegző véleményekről nincs tudomásunk. Lelkesedéssel vették tudomásul az erdélyi hadszíntérről érkező híreket; a Mackensen német tábornok vezette Dunahadsereg gyors előrenyomulását Bukarest felé. A hatóságok már 1916 decemberében megtették az előkészületeket a menekültek visszatelepítésére. Fejér megyében az erdélyi menekültek visszatelepítése 1917 februárjában fejeződött be.

88 A sebesült katonák ápolása, a menekültek ellátása két esztendőn át súlyosbította a polgári lakosok helyzetét. Polgárdi elöljáróinak a legjelentősebb tehertételt azonban a mezőgazdasági munkavégzés megszervezése jelentette. A munkaképes férfiak közel 30%-a a háború különböző frontjain harcolt. 1914 nyarán is csak a lakosság összefogásával biztosíthatták a betakarítási munkák elvégzését. Mind több asszony és gyermek végezte a korábban férfiakra háruló feladatokat. Hasonló gondokkal küzdöttek a béruradalmak is. A háborús viszonyok miatt kiesett férfi munkaerő pótlására hadifoglyokat alkalmaztak. Első csoportjuk 1916. március 29-én érkezett Bleyer Jenő felsőmajori béruradalmába. Július közepéig 236 hadifogoly - zömében orosz, kisebb részben szerb és olasz nemzetiségű - érkezett Polgárdiba. A betakarítási munkákat végezték Belmajorban, Felsőmajorban, Cséripusztán, Tekerespusztán és a parasztgazdaságokban. A kisgazdaságokban 56, az uradalmakban 180 hadifogoly dolgozott. 1918 nyaráig rendszeresen foglalkoztatták őket, létszámuk 1917 végéig folyamatosan növekedett, elérte a 350 főt. 1918 tavaszától a hadifogoly-nyilvántartások - különösen az orosz nemzetiségűek esetében - mind több szökésre utaló bejegyzést tartalmaznak.

89