Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)
Az első világháború megpróbáltatásai
eredményes munkát összegző jelentés és a szülők többsége kérésének hatására gyorsan cselekedtek. Az óvónő feladatainak ellátásával özv. Szabó Józsefnét bízták meg, s az óvoda céljaira bérbe vették Krajcsek Mihály két szobából, konyhából és gazdasági épületből álló lakóházát. (A lakóház évi bérleti díját 160 koronában állapították meg.) Az 1905 nyarán megnyitott gyermekmenhely néhány hónap múltával óvodaként működött. Ellátta a rászorult szülők 3-6 év közötti gyermekeinek felügyeletét, akik az óvónő vezetése, irányítása mellett az elemi iskolai tanulmányokra is felkészültek. 83 Átgondolt döntéssorozat előzte meg a Budapestről Székesfehérváron át Tapolcáig, a Balaton északi partján vezetendő vasútvonal kivitelezését. Az ún. balatoni északi vasútra két koncepció készült. Az egyik a fentiekben említett, a másik tervezet szerint a vasútvonal Veszprémen át halad Tapolcáig. Ezen utóbbi elképzelés Fejér megye és az érintett községek (Szabadbattyán, Füle, Polgárdi) vezetőinek érdekeivel ütközött. Mind Fejér megye vezetői, mind az érdekelt uradalmak birtokosai és a községek elöljárói a Székesfehérváron át vezetendő vasút megépítését szorgalmazták. Erdekeik érvényesítéséhez posszibilis személyiségeket is megnyertek, nevezetesen: Bakó József országgyűlési képviselőt és Batthyány Lajos grófot, Fiume kormányzóját, a Polgárdi határában levő Batthyány birtokok birtokosát. 1904. február 25-én ismertette Bakó József a képviselő-testület előtt a balatoni vasút tervét. A testület üléséről felvett jegyzőkönyv az alábbiak szerint rögzítette az elhangzottakat. Polgárdi lakossága a Székesfehérváron át vezetendő vasútvonal megépítését támogatta. Felismerve a létesítendő vasútvonal gazdasági előnyeit, arra mutattak rá, hogy az érdekelt községek újabb piacokhoz jutnak; mezőgazdaságuk, állattenyésztésük és gyümölcstermelésük egyaránt fellendül. Az új piaci lehetőségeket a Balaton északi partján levő települések és a főváros jelentették. A vasútvonal létesítésének közvetett jelentőségét abban jelölték meg, hogy „a kivándorlásra készülő szegény magyar polgárok jobb és könnyebb megélhetési lehetőségekhez jutnak". A polgárdiak kül-
