Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Az első világháború megpróbáltatásai

ságok termelőképességében, s az uradalom ipari vállalkozásai a szabad munkaerő helyben történő alkalmazását tették lehetővé. A századelőn az Amerikai Egyesült Államokba történt kivándorlás sem volt jellemzője a nagyközségnek. A megyei törvényhatósághoz a kivándorlás okait feltáró kérdőívre egyértelmű tömörséggel válaszolt Schwaiger Ferenc jegyző: „Kivándorlás a községből nincsen". Nem is következettbe a népesség csökkenése; 1890-ben 3561, 1900-ban 3664, 1910-ben pedig 4005 állandó lakosa volt a településnek. Területe megközelítette a 13.500 kataszteri holdat. A mezőgazdasági területek közel 50%-át a paraszti gazdaságok művelték. A nagybirtok és a paraszti birtok arányának kedvező alakulása tette lehetővé a helyi társadalom fejlődését; mezőgazdaság és állattenyésztés, kézműves ipar és feldolgozó ipar, valamint a helyi kereskedelem lakossági alapellátást biztosító szervezetét. A XIX. század utolsó évtizedében jelentkező társadalmi ellentmondások a mezőgazdasági ingatlanok tulajdonjogával függtek össze. Nevezetesen azzal, hogy 290 család élt cselédsorban, 260 család mindössze 1 és 5 kataszteri hold földdel rendelkezett. Ezen családok alkották a földművelésből élők több mint 60%-át. A birtokos családok jelentős részét a 10 kataszteri holdat művelők alkották. A tehetősnek tartott réteghez mintegy 110 család tartozott, ezen családok átlagosan 20 kataszteri holddal rendelkeztek. A nagyközség meghatározó „erejét" a 35-40 holdat művelők alkották. 31 családfő birtokában összpontosult mintegy 1100-1200 kataszteri hold. Nem kerülheti el a figyelmünket a századelőn a gyermekáldásra utaló adatsor sem. A Polgárdit benépesítő 871 család közül 139 volt gyermektelen, illetve két gyermeket 518, három vagy több gyermeket csupán 214 család nevelt. Az egy, illetve a két gyermek a tehetős és a módos családokra volt jellemző. A nemzedékeken át gyarapított birtok védelme Polgárdi esetében is az „egykézést", a születésszabályozás sajátságos módját eredményezte.

82 Töretlennek nevezhetjük a helyi társadalom nemzeti értékeket és érdekeket védő jellemzőit. A nemzeti öntudat újabb bizonyos-