Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

Ünnepek és hétköznapok

évtizedében - az ország számos településéhez hasonlóan - a „boldog békeidőket" élte. Fejér megye gabonaövezetéhez tartozó településen a nagybirtok és a paraszti gazdaságok harmonikus együttélése valósult meg. A helyi érdekeket szolgáló polgári közigazgatás megszilárdult, s a település belső viszonyait tükröző egyesületek is hatékony tevékenységet fejtettek ki. Közigazgatás és a polgárosodást kifejező lakossági önszerveződések egymást erősítő szerepe a helyi közgondolkodást is meghatározta. Polgárdi belső viszonyait, gazdasági, kulturális jellemzőit a századforduló jelentős nemzeti ünnepei is tükrözik. Nevezetesen a honfoglalás 1000. évfordulójáról, valamint az 1848/1849. évi forradalom és szabadságharc 50. évfordulójáról megemlékező községi ünnepségsorozatok. Az 1896-ban és 1898-ban tartott megemlékezések nemcsak az országos eseményekhez kapcsolódtak, hanem a lokálpatriotizmus kifejezői, illetve erősítői is voltak. A XIX. század utolsó évtizedében kivételes jubileum megünneplésére készült Magyarország. Ezer esztendeje múlt, hogy Árpád vezetésével a kelet felől érkező magyar törzsek átlépték a Kárpátok hegyvonulatait, és fokozatosan birtokba vették a későbbi Magyarország területét. A honfoglalást természetesen nem lehetett egy konkrét időponthoz kötni; valójában hosszabb folyamatról volt szó, amelynek néhol az eseménytörténeti mozzanatai sem voltak pontosan tisztázottak. Több korabeli tudós szakvéleményt meghallgatva a kormány végül is azzal az előterjesztéssel fordult az országgyűléshez, hogy a honalapítás ezredik évfordulóját 1895-ben ünnepelje meg az ország. A képviselők elfogadták a javaslatot, amely így törvényerőre emelkedett. Felvetődött egy nagyszabású világkiállítás gondolata (akárcsak a közelmúltban), erről azonban kellő anyagi fedezet hiányában le kellett mondani. Ennek ellenére impozáns program készült a honfoglalás ezredik évfordulója tiszteletére. Számos közintézmény erre az esztendőre tervezett átadása mellett döntés született egy - Magyarországon addig soha nem látott méretű - országos kiállítás megrendezéséről. Az előkészítésre szánt idő azonban túl rövidnek bizonyult. Ezért az 1893. évi III. törvénycikk 3. paragra-