Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A nagyközségi alapellátások változásai

változás, ugyanis ezen esztendőtől a bérleti díj „a gazdaközönség pénztárába utaltatott." 1903 és 1908 között Császár József bérelte - 436 koronáért - a vadászati jogot.

68 Részben a bevételek növelésével függött össze, az országos állat és kirakodóvásárok számának növelése. Polgárdi két országos vásár tartására kapott engedélyt, s ezeket a meghatározott rend szerint márciusban és szeptemberben tartották. Az 1880-as évek közepéig házi kezelésben tartották a helypénzszedés jogát, majd Schwarcz Adolf - 160 forintért - vette bérbe. Nem járt eredménynyel a vásárok számának kettőről négyre történő növelése, sőt a vásártér területének megváltoztatása újabb kiadásokra kényszeríttette a települést. 1897-ben a Fő utca felszegi részén, a Cinca-patak mindkét partján levő területen alakították ki a vásárteret, s 120 forint összegben határozta meg a testület annak bekerítését, korlátokkal történő ellátását. Nem bizonyult véglegesnek a képviselőtestület döntése, ugyanis 1910-ben „a hasznavehetetlen téglaházi teret" jelölték ki vásártérnek, ugyanakkor a Fő utca felszegi részén volt vásártér fásításáról döntöttek. Az új vásártér kialakítása megközelítette a 800 koronát.

69 A vásártér állandó változásával egyidőben történt meg a Cinca-patak rendezése. Már 1882-ben úgy rendelkezett a képviselőtestület, hogy a patak menti birtokosok kötelesek kitisztítani és jó karban tartani a portájukra eső partszakaszt. A lepsényi úton levő áteresz esőzések, tavaszi hóolvadások idején „szűkösnek" bizonyult. A századfordulón nemcsak az áteresz megnagyobbítását, hanem a Cinca medrének szélesítését is kérték. Ezzel akarták megakadályozni az alvégi rétek rendszeres elöntését. A községet átszelő patak rendezésére felhasználták a közmunka adta lehetőségeket is. Ugyanakkor tovább folytatták a belterületi utcák rendezését, amelyeket az 1880-as évek közepétől az uradalom kőbányájából biztosított zúzott kővel borítottak.

70 A belterület rendezésének igényével függött össze a járdaépítési szabályrendelet megalkotása. 1897 tavaszán a képviselő-testület „azon ázsiai állapotok miatt, hogy esős időben a gyalogközlekedés a roppant sár miatt csaknem teljesen lehetetlen" a járda-