Erdős Ferenc - Fülöp Gyula - Szakály Ferenc: Polgárdi története - Fejér Megyei Levéltár közleményei 22. (Székesfehérvár, 1997)

A polgárdi társadalom kialakulása és fejlődése

miként elnevezése is bizonyítja - legelőket foglalt magába. Az Alsóbirkaréti-dűlőt ugyancsak legelőnek hasznosították, s a dűlő jó minőségű területén kerteket alakítottak ki. Szántókat és két temetőt - a zsidót és a római katolikust - foglalta magába a Zsidótemetői-dűlő, s miként elnevezése is bizonyítja, a reformátusok temetője a Református temető-dűlőben volt. A legjobb minőségű szántókat a Szürüskerti-dűlő foglalta magába, annak ellenére, hogy „némely helyei vízfutásnak vannak kitéve". Az Ökörlegelő-dülőben szántók és legelők, a Remész első-dűlőben birkalegelők, a Remész második-dűlőben ugyancsak szántók és legelők voltak. Közepes minőségű szántók terültek el a Somlyóalja- és a Szárhegyalja-dülőkben. A Futtatói-dűlőben csupán vad fű termett. Zömében szántónak hasznosították a Túzokmajori- és a Cseplészi első-dűlőt. Az utóbbi egy részében közepes minőségű legelők terültek el. „Jó termékenységű, de csak egyszer használható" volt a Cseplészi második-dűlőben levő rét. Vízfakadásos, vad füveket termő legelőnek bizonyult a Tátzi határra elsődűlő, míg a hasonló nevű, de második sorszámmal ellátottban közepes minőségű szántók voltak. Hasonló minősítéssel látták el a Jegenyésremész-dűlő szántóföldjeit is. Gazdasági épületeket, kerteket és legelőt foglalt magába a Cséri első-dűlő, míg a Cséri második-dűlőben jó minőségű szántók terültek el. Ugyancsak legelő, gazdasági épületek, kertek voltak a Kissomlyói-dülőben. Közepes minőségű szántók a Csőszi határi-dűlőben és a Bodorkúti-dűlőben voltak, az utóbbiról azonban megjegyezték, hogy a földeket a jelentős távolság miatt nem trágyázták. Középszerű legelők voltak a Téglaházi-dűlőben. Szántóföldekből állt a Kisréti alsó-, a Kisréti felső- és a Kisréti közép-dűlő. Az utóbbi dűlő egy részét azonban legelőnek használták. Szántók terültek el a Kálozi réti- és a Baromállás-dülőben. Vegyes - szántó és legelő - hasznosításúnak bizonyult a Rétföld keleti- és nyugati-dűlő. Nagyrészt közepes minőségűek voltak a Nagyszéki- és a Martonlábi-dűlőben levő szántók. Az Öreghalmi-dűlőben szán-