Gulyás Antal: A tanítóképzés története Székesfehérváron - Fejér Megyei Levéltár közleményei 21. (Székesfehérvár, 1997)

A tanítóképzés az államosításig

„Május 1-én 9 órakor Május Királynéja tiszteletére az intézet kápolnájában szentmisét hallgattak növendékeink, utána kihirdettük nekik, hogy aki részt óhajt venni a felvonuláson, szabadságában áll azon megjelenni, az intézet testületileg nem vonult ki" - írja az igazgatónő. A nyugodt légkörben folyt tanítás június 14-én ért véget. Ezt követték a tanítónő-képesítő vizsgák. A tanítónő-képesítő vizsgákra 37 fő jelentkezett. Az intézet fennállása óta először egy férfi, Láng Hugó. Őt a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 9.050/1943. sz. rendelete 1. §-ában írottak szerint vették fel a Ferenc József Nőnevelő Intézet római katolikus tanítóképzőjének V. osztályába - az 1946/47. iskolai évre - a Székesfehérvári Állami Ybl Miklós Gimnáziumban tett érettségi vizsgája alapján. A tanítóképesítő vizsga eredménye: kitűnően megfelelt: 2, jelesen: 8, jól: 13, megfelelt: 13, egy tárgyból nem felelt meg 1 fő. A végzettek közül 25 fő ment tanítói pályára. Az 1947-48. tanév az utolsó olyan esztendő, amikor még az intézet fenntartója a Szatmári Irgalmas Nővérek Rendje. Az 1948-49. tanévtől kezdve a képző az 1948. évi XXXIII. tc. értelmében állami iskola lett. A Bajcsy-Zsilinszky út 4. sz. épületet (a 1215-5998/1950. ein. 3. ü. o. irata szerint a Szfv., 8652. sz. tel. betét A+2-3 sorszámon a 114. és 17. hrsz-i ingatlanokat) - 1950. augusztus 16-án - államosították. A tanítónőképzés eddigi eredményéről Frenknói Vilmos tankerületi főigazgató az 1947. márciusi látogatását így összegezte: „Még mint tanfelügyelő voltam, amikor volt alkalmam meglátogatni az intézetet. A két látogatás közé esik a II. világháború szörnyű vihara, amelynek nyomai sajnos még ma is láthatók a mai épületen. Akkor gazdagon felszerelt szertárak és könyvtárak mutatták már, hogy külsőségeiben is sokoldalú és alapos a képzés, ma üres szertárak és könyvtári szekrények néma vádlói annak a pusztításnak, amely a város iskoláit sújtotta. De a ma még kopott falak és festetlen ajtók mögött már ismét megindult a munka, az új élet pezsdülése, új tanítónemzedék készül a demokratikus Magyarország feladatainak megvalósulására. A tanítóképzői munkának legfontosabb része a gyakorlóiskolában folyik. Hogy milyen tanítók kerülnek ki az intézetből, és miként állják meg a helyüket az életben, az jórészt azon fordul meg, hogy milyen a gyakorlóiskola vezetője. Ebben az intézetben jól felkészítik a növendékeket. A gyakorlóiskolában elhangzott tanítások megbeszélésén nagyon őszinte és tárgyilagos a növendékek önbírálata. Bátran, okosan szólnak a felmerülő kérdéshez, ami az órának bizalmas, bensőséges jelleget ad. Nem tanár és növendék áll szemben egy-