Gulyás Antal: A tanítóképzés története Székesfehérváron - Fejér Megyei Levéltár közleményei 21. (Székesfehérvár, 1997)

A tanítóképzés az államosításig

hospitálásokban. Ezeket egyrészt a gyakorlóiskolában, részben pedig az elemi iskolában végezték. A próbatanításokat minden esetben a gyakorlóiskolai bemutató tanítás előzte meg. Az alacsony létszám miatt itt is többször szerepeltek. „Az V. osztály gyakorlati kiképzése már egészen a jövő tanítónőjét készítette elő élethivatásához."

58 Az elmélet és a mindennapi gyakorlat kapcsolata volt a legfőbb cél. Hospitálási szempontjaik a következők voltak: 1. Hogyan indul az iskolai élet, és milyen nehézségekkel küzd a tanítónő? 2. Hogyan viselkedik a gyermek, ha valamilyen tisztséget kap? 3. Miről beszélnek a gyakorlóiskola növendékei egymás között, és miről a tanítónő a jelölttel? 4. Hogyan bánnak a felsőbb osztályos növendékek az alsóbb osztályosokkal? 5. A gyermekek tapasztalatait és élményeit hogyan és milyen tárgyak keretében használja fel a gyakorlóiskola vezetője? 6. Milyen tanítói eljárásokat láttam a gyermekek vallásos nevelése körül? 7. Milyen veszélyek fenyegethetik a gyermekek egészségét az iskolában? 8. Figyelje meg a gyermek öntevékenységének a megnyilvánulásait, felhasználását! 9. Milyen jó és rossz példaadók vannak a gyermekek között? 10. Hogyan történik az otthoni szóbeli és írásbeli feladatok ellenőrzése? 11. Hogyan és milyen tárgyak keretében láttam példát az ismétlésre? 12. Hogyan viselkednek a tanulók a csendes foglalkozások alatt? 13. A fegyelmezésnek, szemléltetésnek milyen eseteit látta? 14. Milyen erkölcsi igazság birtokába jutott a gyermek hospitálása napján? 15. A hazafias és esztétikai nevelés terén mit tapasztalt?

59 A hospitálások tapasztalatai a tanulók naplóiba kerültek, majd ezeket hasznos megbeszélés követte. A gyakorló tanításokat az ötödéveseknél a mintatanítások előzték meg. Tanításaikat a gyakorló- és az elemi iskola valamennyi osztályában végezték. Az idei tanévben egy növendék 12szer is tanított. A pedagógiai gyakorlatok kiterjedtek a népművelési gyakorlatra, melynek középpontjában a Székelyföld és népe állt. Ezt egészítették ki a líce-