Gulyás Antal: A tanítóképzés története Székesfehérváron - Fejér Megyei Levéltár közleményei 21. (Székesfehérvár, 1997)

A tanítóképzés az államosításig

nek jogát! Ezt igyekeztek elérni azzal, hogy tanáraik fokozatosan magasabb képesítést szereztek. A gyakorlóiskolában tanítók gyakorló elemi iskolai tanítói vizsgát tettek. Puska Piroska okleveles középiskolai tanár tanítóképzőre átminősítő vizsgát tett. Ilyen feltétellel alkalmaztak rajz- és testnevelő tanárt is. Az univerzálisan közös intézet igazgatásában is változás következett be. Grész Leó eddigi igazgató lemondott az elemi, polgári és nőipariskola embert próbáló munkájáról. Ezután minden erejét az újonnan szervezendő líceum, s a régi tanítóképző és a vele kapcsolatos gyakorló elemi iskola irányítására összpontosította. A szeptemberben megnyílt líceumnak épületben és berendezésben nem volt hiánya, ugyanis a megszüntetett (be sem iskolázott) első osztálynak a tantermét foglalhatta el. A szükséges újabb felszereléseknél viszont a tanítónőképző mellett a líceum igényeit is szem előtt tartották. A tanári testület minden tagja hivatásának teljes tudatában dolgozott. Egyformán és önzetlenül tanították, nevelték az intézet növendékeit. A tudományok különféle ágainak kifejlesztése mellett a jellemképzés, a gyengéd női lélek kialakítása volt egyik feladatuk. Továbbra is különös hangsúlyt kapott a vallásos és erkölcsös nevelés. Azt vallották, hogy „a vallás lehet csak az erkölcs alapja, a tekintélytisztelet forrása, az erkölcs pedig a tisztességes társadalomnak, a nemzetnek legszilárdabb alapja. Amint elpusztul az egyén minden tudománya ellenére is, ha nem áll a valláserkölcs biztos alapján, úgy megy pusztulásba a nemzet is".

40 Ezért „hitében erőssé, s rendíthetetlen, vallásos érzésében tiszta, erkölcsi életében a mai romlottságból [1938!] eltérőleg szeplőtelen, becsületes, derék és munkaszerető generációt"

41 akartak állítani a katedrára, amely majd személyes példamutatással tudja nevelni az újabb nemzedéket. Az erkölcsös nevelés nemcsak a vallástan tanárának volt feladata, hanem a teljes tantestület kötelessége. Ugyanígy a hazafias nevelés is, melynek a tanórán túl helye volt a Mária Kongregációban, az önképzőkörökön. Színhelyei pedig a tanévet behálózó ünnepi alkalmak voltak. Ezzel látták biztosítottnak az „Istent is kereső, erkölcsösebb, boldogabb, vallásos családi életet"

42 teremtő nevelést. Ilyen volt a tanév során megtartott három díszgyűlés: Szent Erzsébet napja, Prohászka Ottokár székesfehérvári megyés püspök és szienai Szent Katalin tisztelete. A vallásos érzés elmélyülését szolgálta a kongregáció könyvtára is, amelyben 128 kötet könyv és 31 folyóirat állott a tanulók rendelkezésére.