Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

Az első világháborút követő trianoni béke következtében Károlyi József birtokainak összetétele valóban lényegesen megváltozott: a Szatmár megyei birtokoknak jelentős része Romániához került: így teljes egészében Felsőboldád (ma: Stina), Kaplony (ma: Capleni) és Kálmánd (ma: Camin). A szaniszlói (ma: Sanislau) birtoktestet a határ kettévágta. Az 1920-as években Károlyi József eladta a Pest-Pilis megyei sőregpusztai birtokát, amely nem tartozott a hitbizományhoz. Egy 1934. évi kimutatás szerint a hitbizomány 15 594 kat. holdat tett ki.

10 Fehérvárcsurgó Székesfehérvártól északra, Budapesttől kb. 80 kilométerre nyugatra fekszik - ahogy Fényes Elek is mondja - „gyönyörű regényes vidéken". 45 hektárnyi területű parkban áll az 1844-ben eredetileg neoklasszikus stílusban, gróf Károlyi György által építtetett emeletes kastély. Csurgót Károlyi György ( + 1877) másodszülött fia, Viktor (+1888) örökölte, akinek viszont csak leányai maradtak, és így Csurgó az elsőszülött Gyulára (+1890), a debrői és parádi hitbizomány urára szállt. Ez utóbbi halála után a debrői és parádi birtoktesteket az elsőszülött Mihály örökölte, József viszont Fehérvárcsurgót. A XX. század elején Károlyi József kívánsága szerint a kastélyt lényegesen átépítették és modernizálták. Mintegy 5000 négyzetméter lakható alapterületű építmény, melyben magánkápolna is működött. Mind a kastély, mind a mellette álló egykori istállóépület ma műemlékvédelem alatt áll.

11 Az épületegyüttest ezeken kívül a gondnoki lakás, az egykori csikóistálló, egy erdészház és egy porta egészíti ki. Károlyi József tevékenységét, amelyben a Fejér megyei közügyek is fontos szerepet játszottak, fehérvárcsurgói székhellyel folytatta. Budapesti rezidenciáját viszont a Szentkirályi utca 32/A szám alatti palota képezte. Pestnek ez a kerülete - a Magyar Nemzeti Múzeum mögött fekvő utcák: az Esterházy (ma: Puskin) utca, a Szentkirályi utca és a Sándor (ma: Bródy Sándor) utca - a múlt században épült „mágnáspaloták" együttese foly-