Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Visszaemlékezések Károlyi Józsefre

csülésére szentelje, s reám bízta azt az épp oly megtisztelő, mint nagyon fájdalmas feladatot, hogy megboldogult elnöktársamról e díszes gyülekezet előtt megemlékezzem. Ha a gondviselés a szó hatalmával ajándékozott volna meg, ha szárnyakat tudnék adni szavaimnak, olyan megrázó beszédet mondanék felette, mint Antonius mondott egykor a halott Caesar felett. De én nem rendelkezem ezzel a képességgel; azért szavaim gyarlóságát szívemből kell pótolnom. Mert nagyon szerettem őt; iránta való szeretetemnél talán csak a becsülésem volt nagyobb. Pedig, megvallom, közszereplése kezdetén bizony óvatos tartózkodással fogadtuk. Mikor a háború derekán a főispáni széket elfoglalta, magam is osztoztam azoknak a hazafiúi aggodalmában, akik nem helyeselték azt a politikai irányváltoztatást, amely ilyen nehéz időkben a kipróbált, gyakorlott államférfiak kezéből a kormányzatot kivéve, részben kormányzati tapasztalatokkal nem bíró ifjú emberekre, részben demagógiára hajló baloldali elemekre bízta az élet-halál harcot vívó nemzet vezetését. Károlyi József gróf is ifjú ember volt, akkor jött haza a frontról, politikai iskolázottságát nem ismertük, csak annyit tudtunk róla, hogy egy fényes történelmi nevet viselő, nagy vagyonú, előkelő fiatal grand-seigneur, akinek a vállalkozása egy végeredményében veszedelmessé válható dilettantizmus színében tűnt fel előttünk. Ki tudta, ki sejtette akkor, hogy ez a kedves, lebilincselő modorú ifjú főúr mit hordoz a tarsolyában? Hogy olyan politikai iskolázottsággal és a tudásnak olyan tömegével készül kilépni a közélet arénájába, amely csak hosszú, komoly, gyötrő tanulmányok gyümölcse lehet, amely meglepte és megszégyenítette azokat az ősz férfiakat is, akik egész életüket a közélet porondján töltötték. Ki tudta akkor, hogy ennek az ifjú embernek a kisujjában van nemcsak a magyar közjog, de a fejében vannak a világ összes nagy politikai íróinak, Platóntól Cicerón, Machiavellin át Carlyle, Macaulay, Taine, Emerson minden tudománya; hogy végigolvasta Kossuth