Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)
Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)
képviselő ügyét (köztük Károlyi Józsefét is) ismételten a mentelmi bizottság elé utasított az elnök, a tizenöt napi kizárást újabb tizenöt napi kizárás követte. 1 Mindez - ha nem a világháború felé közeledő békekorszak vége előtt két évvel, és nem éppen az ország védelmi képességét erősítő haderő fejlesztését tárgyaló törvényjavaslat tárgyalása során történt volna - elkönyvelhető lenne „vihar egy pohár vízben" címszó alatt. Az ellenzék ezt nem látta, de a nemzeti jogok valóságos vagy vélt sérelmére mindig érzékenyen reagált. Egy biztos: a korszak képviselőházi naplói nem tartoznak a kellemes olvasmányok közé. Károlyi József nem tartozott a gyakran felszólaló képviselők közé. Nevét nem találjuk az interpelláló honatyák között, még kevésbé azok között, akik személyeskedő közbeszólásokkal vagy egyéb módon zavarták a tanácskozások menetét. Korábbi „renitenciája" valószínűleg a függetlenségi érzelműekkel szemben megnyilvánuló szimpátiája és ebből adódóan egyfajta szolidaritás, a „csoportszellem" számlájára írható. A világháborús gazdálkodás és közigazgatás igen nagyszámú, új kormányrendelet meghozatalát eredményezte. Ez adta a gondolatmenetet Károlyi József 1916. február 19-i parlamenti felszólalásának, amelyben azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök nem mentesített elég tisztviselőt a hadiszolgálattól ahhoz, hogy ezeknek a rendkívüli rendszabályoknak tervszerű, kompakt összeállítása lehetővé váljék, ami áttekinthetőségüket és alkalmazhatóságukat biztosítaná, elsősorban a valutakérdéssel és a valutaárfolyammal kapcsolatban. Károlyi ugyanis - mint felszólalásában kifejtette - a korona kedvezőtlen árfolyam-alakulásában látta a bajok egyik forrását. Bírálta a kormányt, mert szerinte Magyarország mint a „központi hatalmak éléskamrája" megkísérelhette és kedvező pozíciója folytán megkövetelhette volna a korona-márka árfolyam háború előtti értékének a fenntartását.
