Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

buzgóságát és erős hazafiságát. A keresztényi alázatnak talán szokatlan - korunkban szinte érthetetlen - kifejezése volt egyes főúri családokban, hogy az újszülött gyermek számára kereszt­szülőül koldust, vagy koldusasszonyt választottak. A Károlyi családon kívül erre más példa is akadt a XVIII. században. Károlyi Sándor unokája, Antal (1732-1791) tábornok lett, ő a családnak az a tagja, akitől a ma is élő valamennyi családtag származik. Antal felesége a roppant vagyonú báró Harruckern Jozefa volt, akinek Békés megyei birtokaival a család amúgy is terjedelmes birtokállománya tovább gyarapodott. Mi emelt fel és tartott fenn egy családot évszázadokon keresz­tül? A családtagok által betöltött vezető állások - ma úgy mon­danánk: a közéleti szereplés -, az előnyös házasságok és a va­gyon. Ezen komponensek eredője a társadalmi tekintély. Ezek mellett említendő a család történelmi múltja, ami egyúttal a családi hagyományok gazdagságát is jelenti. Mindezek a ténye­zők a Károlyi család esetében adottak. Nem vitás, hogy az em­lített komponensek nem függetlenek egymástól: az egyik rend­szerint magával vonta a másikat és viszont. A kialakult hagyo­mányoknak megfelelően alakultak a kultúra, a vallás, a társa­dalmi haladás és a szociális fejlődés érdekében tett cselekedetek sora. A magyar családok esetében ehhez - a hazai történelem döntő sorsfordulói következtében - további sajátosságok járul­tak. Az ország a mohácsi vész (1526) után további létét a német­római császár és a magyar király személyi egységében megteste­sülő uralkodó jogara alatt élte. A XVII. századtól kezdve a tö­rök hűbéres Erdély egyes kiváló képességű fejedelmei rövid ideig országukat az európai politika tényezőjévé emelték. Ma­gyarország századokon keresztül másodlagos hadszíntere volt az európai politikai küzdelmeknek. A viszonyok alakulása gyakran kényszerítette - általában francia szövetségesként - az ország rendjeit fegyveres felkelésekre a Habsburg-házból szár­mazó uralkodók ellen, és gyakran sodorta őket kényszerű

Next

/
Thumbnails
Contents