Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Madeirai emlékek (Károlyi József gróf)

dig, míg az örökös királlyal, II. Ottóval szemben nincsen hivatalos lekötöttségem. Kértem ezért a királynét, hogy mielőtt ezt a két nagy fontosságú okmányt aláírja, vegye ki tőlem a hivatalos esküt. Felelősség terhel értük engem is. A nagy oktogon szalonban ugyanazt az esküszöveget mondtam magyarul, melyet mint főispán tettem le a megboldogult királynak.

61 Kis álló feszületre hangzott el az első hivatalos eskü, melyet Ottó királynak tettem. Azt a feszületet még IV. Károly király kapta az apjától

62 első szent áldozására! A ravatal Üres lett minden számomra. A tragédia engem csak mint nemzetem egyik tagját ért. Mégis azokban a halál után következő keserves órákban nekem egyedül kellett átéreznem minden veszteséget és minden fájdalmat. Nemzetem életében a szívműködést töltötte be előttem a király. Amikor e szív megszűnt dobogni, valami kimondhatatlan zsibbadást és ürességet éreztem, mely a halálhoz, a teljes elmúláshoz volt hasonló. Pedig még kötelességek állottak előttünk. Kötelességünk volt, hogy a halott - királyi és emberi méltóságának egyaránt megfelelően - kapja meg a végtisztességet. Kötelességünk volt, hogy mindaz, ami csak a halott királyi és emberi szeretetének tárgya volt; védve, gondozva és egy további életre képessé téve legyen. Pár órával a halál után a betegágyon fekve láttam újra a királyt felkötött állal. Szakálla sűrű, álla borostás volt; mondtam, jó lenne leborotválni. Meg is tették délután, amikor megmosdatták (egész április 5-éig maradt így halotti ágyán). Bekövetkezett az első éjszaka. Tizenegy óra. Emberileg a legborzasztóbb, melyet valaha átéltem. Jött három orvos. Felvágták a király mellét, a szívét kivették, az erekbe mészoltást alkalmaztak. Nekem kellett egyedül végignéznem ezt a műtétet. Éjjel tizenegytől hajnali három óráig. Igaz, hogy Galovics inas volt