Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

papság, a diplomáciai testületek tagjai, valamint a családtagok és nagyszámú közéleti és társadalmi notabilitás. Minden úgy, ahogy ilyen alkalommal illik. A holttestet a beszentelés után, még szeptember 12-én szállították Fehérvárcsurgóra, ahol a község lakosai és az uradalom személyzete fogadta fáklyákkal és gyertyákkal. Fehérvárcsurgón a kastély könyvtártermében ravatalozták fel. A temetést szeptember 13-án Shvoy Lajos székesfehérvári megyés püspök végezte. A szertartás délelőtt 10 órakor kezdődött: a kastély négyszögű udvarán a főbejárat előtt állott az oltár és a ravatal. A koporsón két koszorút helyeztek el: az egyik Zita királynéé és Ottóé; a másik az özvegyé és fiáé. A temetésen a Károlyi család több tagja vett részt, köztük gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnök. Képviseltette magát az országgyűlés mindkét háza, valamint gróf Széchényi Viktor főispán vezetésével Fejér megye háromszáz főből álló küldöttsége . Nem véletlenül szerepelt a gyászjelentésben az a szöveg, hogy „a megboldogult hűlt tetemét Fehérvárcsurgón helyezik ideiglenes nyugalomra". Károlyi József fehérvárcsurgói temetése személyes, a végrendeletében tartalmazott kívánsága volt: „arra kérem feleségemet, hogy ha meghalok, magyar földben temessenek el". Hiszen végrendelete megírása idején (1928) Magyarországot már a trianoni határok vették körül, s a Károlyi család ősi temetkezési helye - Kaplony - Capleni néven Romániához tartozott. Amikor pedig 1940 őszén a második bécsi döntés következtében Észak-Erdély, s vele együtt Kaplony visszakerült Magyarországhoz, a család a koporsót kiemeltette és elvitette a kaplonyi sírboltba „apja és ősei mellé", mint ahogy azt ő maga, a helyzet megváltozása esetére gondolva végrendeletileg is kérte. Amikor viszont gyorsan, ezt követően kitörtek a háborús események, s bekövetkezett Erdély, majd Magyarország megszállása, a háború elvesztése, végül a párizsi béke megkötése és Erdély visszacsatolása Romániához, a zavaros időkben már