Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)
Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)
meg, s ennek végén Károlyi gróf elmondhatta ünnepi beszédét. Beszédében a királyi tekintély helyreállításának szükségességére, nemzeti összefogásra és egységre szólított fel. Beszédét azzal fejezte be, hogy az országtól távol élő ünnepelt együtt reménykedik és együtt aggódik a magyarokkal. Károlyit a jelenlévők szinte mondatonként tapsolták meg. 68 Az Ottó-vacsoráról távozókat ismét szidalmazták és megdobálták a tüntetők. Végül a rendőröknek sikerült ezeket a szomszédos Mária Valéria utcába szorítani. A sajtótudósítás szerint a Habsburg-ellenes Liga versecskéjét is kolportálták, melyben az Ottó nevet „ott tó a könny, ott tó a vér" szlogennel párosították az alkalmi versfabrikálók, míg egy másik röplap a legitimistákat törvény ellen lázadóknak, osztályuralomra törőknek és hazaárulóknak nevezte. Egy másik beszámoló szerint valaki a Hangli-kioszk előtt (ma: Vigadó tér) egy szalmabábut akasztott fel, amelyen az „Achisztid" név volt olvasható. Ennyi talán elég az „ünnepi beszámolókból". 69 Bizonyos elismerés aligha tagadható meg azoktól, akik akkoriban „az ár ellen eveztek", vagy éppen azoktól, akik ebben vezető szerepet vállaltak. A tüntetés másnapján, a képviselőházban interpellációk hangzottak el, így gróf Apponyi György és Griger Miklós - ebben az időben a legitimisták egyik kulcsembere - részéről; ez utóbbi szenvedélyes hangon utalt rá, hogy „itt nem néhány mágnás sportjáról, hanem milliós tömeg király hűségéről van szó". Károlyi József - betegségére való tekintet nélkül - még ekkor is szerepelt a közéletben. 1934 januárjában a Szent Istvánbál fővédnöke. Minden jel szerint a magyar és az osztrák legitimisták szükségesnek látták szervezeteik koordináltabb együttműködését. Ugyancsak újságbeszámolók adtak hírt arról, hogy 1934. március 7-én Bécsben többnapos tanácskozáson vettek részt osztrák és magyar legitimisták, amelyen magyar részről Zichy János és Szécsen Miklós grófok, Gratz Gusztáv, Kállay Tibor,