Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

Leó pápa „Rerum novarum" enciklikájának a tanítása, majd 1931-ben XI. Piusnak az előző enciklika kibocsátásának negy­venéves évfordulója alkalmából közzétett „Quadragesimo an­no" enciklikája, amely az előző pápai körlevél megállapításait megerősíti és bővíti. Ezeknek a pápai körleveleknek a tanításá­tól önmagát keresztény pártnak nevező párt nem tekinthetett el. Keresztény pártok, mozgalmak már a múlt század második felében otthonosak voltak Európa-szerte. Magyarországon is megvolt ennek történeti elődje a gróf Zichy Nándor alapította katolikus néppártban. Károlyi gondolkodásának valószínűen egy másik gyökere IV. Károly király szociális beállítottságában lelhető fel. Ez utóbbi tény közismert, és a Károly király életével foglalkozó irodalom alapján nyomon követhető. Sok feladat várt volna a jó szándékú fiatal uralkodóra, ha a gondviselés két szűkre szabott háborús év helyett időt enged neki elképzeléseinek megvalósítására. Károly király erős szociális érzékkel rendelkezett, és ennek ­különösen a háború idején - többször is tanújelét adta 61 . Ugyancsak lehetséges, hogy a szociális szempontok előtérbe ke­rülése az idők változásával, nem utolsósorban az örökös király felfogásával függött össze. A szóban forgó időszakban a legitimista mozgalmat több­nyire azzal próbálták meg diszkreditálni, hogy hívei az arisz­tokráciából, a katolikus klérusból és a zsidóság köréből kerül­tek ki. Olyan mozgalom ez - vélték - amelyhez a magyar nép­nek semmi köze. Ugyanakkor pedig a restauráció irányában két vonalon is elmozdulás mutatkozott. Az egyik külpolitikai indít­tatású volt: Ottó örökös király személyének fokozatos előtérbe kerülése, mert a hitleri Németország agresszív politikájától és Ausztriának a Német Birodalomba való bekebelezésétől tartva, nemcsak a feltétlenül király hű, de az akkori establisment-ben angazsált politikusok, „szabad királyválasztók" szemében is komoly, reális alternatívának tűnt a magyarországi Habsburg­restauráció és az Ausztriához fűződő szoros viszony. A Habs-

Next

/
Thumbnails
Contents