Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)
Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)
egyes személyek német szélsőjobboldali kapcsolataira mutat rá. Ezek a legitimistáknak és a dinasztiának egyaránt ellenségei, sőt Ausztriának Németországhoz való csatlakozásán munkálkodnak. Hozzáfűzhetjük: ezt az állítást azóta más források is alátámasztják. 52 Az örökös király, mint a Habsburg-ház feje és házirendjének, az Aranygyapjas Rendnek a nagymestere, tizennyolc éves korában bekövetkező nagykorúsításakor azzal jutalmazta odaadó hívét, hogy a Rend lovagjává tette. Károlyi József gróf 1932. november 30-án lett az Aranygyapjas Rend lovagja. A lequeitioi tartózkodás - két évig - jelentős mértékben megterhelte Károlyi József háztartásának költségeit, így onnan visszatérve a család fokozott takarékosságra kényszerült. Rendes tartózkodásul a fehérvárcsurgói kastélynak ezután csak az egyik oldalszárnyát használták. Lequeitioból hazatérve Károlyi országgyűlési képviselőnek lépett fel és az 1926. évi téli választásokon kereszténypárti programmal meg is választották, 4538 szótöbbséggel egy függetlenségi és egy szocialista jelölt ellenében. Az új országgyűlési ciklus 1927. január 28-án kezdődött meg. Károlyi József a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat vitája során tartott nagyobb beszédet 1929. március 21-én. A törvényjavaslatot az akkori belügyminiszter, Scitovszky Béla terjesztette elő. 53 Károlyi - mint beszédében hangsúlyozta - a javaslatot olyan ember szemüvegén át nézi, aki húsz évet töltött el a megye közéletében és főispán is volt. A vármegyei önkormányzat az alkotmányosság alapja, amely négy alappillére közül az egyik. A másik három: a koronázási eskü és a hitlevél; a parlament és az annak felelős kormány; végül a bírói függetlenség. Közigazgatási kérdésekhez csak úgy szabad nyúlni, hogy az önkormányzat elvén csorba ne essék. A fejlődés azonban reformokat követel, s ezért újabb törvényalkotásra valóban szükség van a fejlődésnek azon a hosszú útján, amely a Szent István-i vármegyétől az 1886. évi XXI. törvénycikkig jutott el. A választási elvnek a
