Károlyi József gróf: Madeirai emlékek; Károlyi József gróf, a politikus - Fejér Megyei Levéltár közleményei 20. (Székesfehérvár, 1996)

Károlyi József gróf, a politikus (Erdős Ferenc - Nyáry Zsigmond)

lölte nemzetgyűlési képviselőnek. Károlyi kijelentette, hogy a jelöltséget csak mint pártonkívüli vállalhatja; elveiben pedig a keresztény és nemzeti eszméket követi. Sokat csalódott, nem eszméiben, de az emberekben, akiknek a kereszténysége olykor csak hangos szavakban nyilvánul meg; olyan emberekre van azonban szükség, akik eszményeiknek áldozatra kész harcosai is. A keresztény erkölcs a közélet tisztaságát, a belső keresztény meggyőződést, a mások meggyőződésének tiszteletben tartását és a saját anyagi érdek háttérbe szorítását kívánja meg a közérdekkel szemben. A magyar nemzeti gondolatot felül kell helyezni minden párt- és osztály érdeken. Ha a nemzeti egység gondolata nem tudja egyesíteni az egy világnézetet vallókat, akkor nagyon sötét napok köszönthetnek a nemzetre. Magyarország integritásának helyreállítását programja egyik célkitűzésének tekinti, és hisz a magyar szentkorona-eszmében, amely mindig összetartotta az egész politikai nemzetet. Hisz a magyarság Duna-völgyi küldetésében, a jog, a törvény és az igazság erejében. Minden jog Istentől származik; semmiféle forradalmat jogforrásnak el nem ismer. Hisz a magyar alkotmány sérthetetlenségében: ebből folyik az a követelmény, hogy a magyar király csak alkotmányosan uralkodhat, és a koronázás képezi a felbonthatatlan kapcsolatot a király és a nemzet között. Az alkotmányosság teljességének helyreállítása éppen ezért elsőrendű fontosságú feladat. Nem pártokat, osztályokat vagy felekezeteket akar képviselni, hanem a város egyetemességét és minden polgárát. Ehhez pedig Székesfehérvárnak, az ősi koronázó városnak szent hagyományai adnak neki erőt.

47 Amikor a képviselőház 1918. november 16-án kimondta saját feloszlását, ugyanakkor a főrendiház is berekesztette tanácskozásait. 1920. január végén a nemzetgyűlési választások lezajlottak, március 24-én a főrendiház bizottsága átiratot intézett a miniszterelnökhöz. Ebben hangsúlyozták, hogy mivel a főrendiház de jure nem szűnt meg, csak szünetelteti tanácskozásait, és mivel a nemzetgyűlés csupán átmeneti szerve a törvényho-