Bordi Imre: A gulag rabja voltam - Fejér Megyei Levéltár közleményei 19. (Székesfehérvár, 1995)

játosan értelmezett önkormányzat volt. A lágerélet belső irányítását teljesen a köztörvényesek vették át. A válogatás szempontját itt is a szabadulás előtt állás jelentette, de nem feltétlenül. A jó hajcsárokból korlátozás nélkül vezetőt csináltak. A lágeréletben külön kategóriát képeztek a blatnojok (vagányok) és udvartartásuk a kis tolvajok, a sesztyorkák. Ők nem dolgoztak, minden utasítás végrehajtását megtagadták, esetleg a sztarsoji tisztséget vállalták el, de akkor is mással végeztették el, ha valamit tenni kellett. Az említett, köztörvényesekből válogatott lágeri belső vezetők kivétel nélkül függtek a blatnojoktól. Pl. ha a szakács nem adott nekik plusz ételt, a kenyérszelő többletkenyeret, a brigádvezető nem írt nekik elegendő százalékot a teljesítményhez (holott ki sem mentek a munkahelyre!), hamar kést kaphattak a hátukba, vagy a torkukba. Jobbik esetben bemószerolták úgy az illetőt, hogy leváltották tisztségéből. Ezek a kiváltságok természetesen csak a „simák" rovására voltak kielégíthetők. A másik végletet az 58-asok csoportja jelentette. Ezekben a lágerekben kb. 20-25% volt az 58-as § alapján elítéltek aránya. A köztörvényes rablógyilkos magasabbrendű erkölcsű embernek számított, mint egy 58-as, aki a nép ellensége. Az 58-asokra mindenki rászállt, ott rúgták őket, ahol érték. Először ezeket lopták meg, rabolták el a kenyerüket, vették el a ruhájukat. A brigádon belül a teljesítmény elosztásakor az 58-asé volt a 80%, a blatnojé 120%. Nem véletlen tehát, hogy a halálozási arány az 58-ásóknál volt a legmagasabb. Szóltam már arról, hogy a lopás, rablás mindennapos jelenségnek számított. Ha a blatnojok, vagy sesztyorkáik követték el, semmi következménye nem lett. A Szovjetunió területén élők kaphattak levelet, csomagot. A csomagosok váltak a blatnojok fő célpontjaivá. Ha nem adták le a sápot a csomagból, előbb-utóbb az egészet elvették. Jogorvoslat, segítség sehonnan nem érkezett. Indoklás: „A másik is a pájkán (fejadagon) él, milyen alapon jár neked több!" Bezzeg, ha az egyszerűen halálosan éhes szerencsétlen ellopott egy adag kenyeret, azt kegyetlenül büntették. A csalinak kinthagyott kenyérbe tintaceruza hegy darabot dugtak, így aki megette, lila lett a nyelve. Számára nem volt kegyelem. Kezénél, lábánál fogva négyen felemelték és a fenekére a földhöz csapták egy párszor. Mivel az